Drágább lehet a jegybanki nullás hitel

Szemmel láthatóan jól időzített Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, amikor véleménycikkében meghirdette az Új otthon programot, hiszen Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszterjelölt a bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy „minden idők legnagyobb otthonteremtési programjára” készül októberi hivatalba lépésekor.

A jegybankelnök szerint az MNB programja csak akkor indítható el, ha kormánydöntés születik a lakáspolitikai fordulatról, hiszen ahhoz kell, de nem elegendő a forrásoldal megerősítése.

Matolcsy György javaslata szerint az MNB közvetlenül 10 millió forintos, tízéves futamidejű hitelt kínálna a lakosságnak, ám ezt csak új zöldlakások építésére és vásárlására lehetne igénybe venni.

Az ingatlanfejlesztők külön forrásokra számíthatnának.

A nagyobb mértékű hitelkeretek a mai-nál lényegesen nagyobb lakások megépítését teszik lehetővé mind vevői, mind fejlesztői oldalon – érvel a jegybankelnök.

Az MNB által biztosított forrást fele-fele alapon ki kellene-lehetne egészíteni saját, családi, baráti és egyéb, banki forrásokkal és a kormányzati támogatásokkal.

A hitelbírálatnál az állami támogatásokat, a megtakarításokat és az egyéb pénzügyi forrásokat beszámítanák.

Piaci vélemények szerint az újabb programmal ismét csak az új fejlesztéseket támogatnák, márpedig a lakásállomány megújításának csak az egyik útja lehet az új lakások építése, a meglévő lakások felújításának legalább ilyen fontosnak kellene lennie.

Ez a terület eddig mérsékelt támogatást kapott, a Matolcsy György által az önerőnél említett CSOK esetében is maximum 2,75 millió forintnyi támogatás jár a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez – míg új lakásnál 10 milliós a plafon.

Ha az MNB direkt finanszírozná az újlakás-vásárlást, akkor a kereskedelmi bankoknak leginkább a használt lakások finanszírozása maradna, ami lényegesen kisebb üzleti lehetőség.

A jegybankelnök szerint nem kerülnék meg teljesen a pénzintézeteket,

ám elképzelései szerint a kereskedelmi bankok csak a hitel-előminősítést végeznék

– azt is szigorú szabályok és vélhetően moderált költségek mellett.

A Világgazdaságnak nyilatkozó szakemberek szerint elhamarkodott lenne félreverni a harangot azzal, hogy a jegybankelnöki javaslat visszalépést jelentene az egyszintű bankrendszer felé, ám kétségtelen, hogy furcsa, hiszen eddig nem érte komoly kritika a hazai bankrendszert abból a szempontból, hogy nem látja el a feladatát, és nem biztosít kellő forrást a finanszírozáshoz.

A folyósított új lakáshitelek 90 százalékát ma már ráadásul a minősített fogyasztóbarát lakáshitel jegybanki feltételei mellett, moderált kamatozással, hosszan fix futamidővel helyezik ki.

A nullaszázalékos hitel természetesen még vonzóbb lehet, ám biztosítási szakemberek szerint a jegybankelnök azon javaslata, amely szerint az MNB kölcsönét jelzálogbejegyzés nélkül – s vélhetően a közjegyzői okiratot mellőzve – úgy lehetne igénybe venni, hogy a visszafizetést biztosítás garantálja, összességében drágább megoldást szülhet.

A biztosítók ma is kínálnak hitelfedezeti és úgynevezett top-up biztosításokat, ám ezek csak a tervezhető és kellően igazolható kockázatokra terjednek ki.

Jellemzően ilyen a biztosított halála, rokkantsága, illetve munkanélkülivé válása.

Annak a kockázatát, hogy az ügyfél nem akar fizetni, a biztosítók nem tudják kezelni. Az erre vállalt kockázat ára lényegesen magasabb lehet, mint amennyibe a jelzálogbejegyzés kerül.

Szóba jöhet persze olyan megoldás is, amilyet például a diákhitelnél látunk – amikor a NAV hajtja be a tartozást adók módjára –, ám ebben a helyzetben sem várható el egy biztosítótól, hogy az ilyen kétes kintlévőségek akár több évig elhúzódó beszedésére várjon.

Az MNB közvetlenül a lakosságnak 10 milliárd forintos hitelt kínálna tízéves futamidőre.