Jól halad a gazdaság fehéredése

Az elmúlt 5 évben a régióban Magyarország lépett leginkább előre a gazdaság fehéredése terén – derült ki a Nézőpont Intézet felméréséből. Mráz Ágoston Sámuel igazgató szerint a hazai válaszadók 30 százaléka jelezte azt, hogy érzi a gazdaság fehéredésének hatásait.

A megkérdezettek 34 százaléka mondta azt, hogy csökkent az adóelkerülés mértéke, amelyet nem nehéz összefüggésbe hozni az online pénztárgépekkel.

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára mindezt azzal egészítette ki, hogy a fehéredés kulcsszerepet játszott az adórendszer súlypontjának módosításában, a munka adóterheinek csökkentésében, miután a gazdaság fehéredés önmagában a GDP 1,5-2 százalékát tette ki, amelyet így már nem kell pótolni. A fehéredés legjelentősebb mutatója az áfa-rés csökkentése tekintetében a 2014-es 20 százalékos szintről 2018-ra már az EU átlag alá értünk, jelenleg pedig a be nem szedett adó mértéke az áfa területen 6 százalék közelébe süllyedt.

Izer Norbert tájékoztatása szerint

2014-18 között 1400 milliárd forintnyi többletbevételt tudott realizálni a kormányzat a többlet áfából, csak tavaly 610 milliárd többletfedezetet az adórés csökkentésez, amelyet az egyéb adólépésekre az adórés csökkentése lehetett fordítani.

Mindez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Európában 2017-18-ban összevetve Magyarország tudta leginkább csökkenteni az adóalanyok terhelését. Emellett pedig az adózás is egyszerűbb lett, komoly előrelépés történt azon a téren is, hogy az adóhatóság támogatóan és nem feltétlenül szankcionálási céllal dolgozik. Ezt a Nézőpont felmérése is visszaigazolta: a válaszadók 51 százaléka már tapasztalta a NAV szolgáltatói jellegét.

A régiós összevetésben még komoly gond a zsebbe kapott fizetések aránya

– Magyarországon 38 százalékos aránya a déli államok okán mondható kedvezőnek, nálunk csak Csehország, Szlovénia és Ausztria tudott jobb arányt mutatni a megkérdezetteknél. Hogy gyors az előrelépés, azt ugyanakkor az mutatta, hogy a válaszadók 28 százaléka érezte azt a környezetében, hogy az elmúlt években csökkent a szürkén, feketén foglalkoztatottak aránya – ez a legmagasabb arány a felmérésben szereplő országok között.

A legnagyobb gondot a szürkegazdaság kapcsán továbbra is a magas készpénzállomány jelenti. Ugyanakkor üdvözlendő, hogy

a felmérésben részt vevők körében egy év alatt 38-ról 43 százalékra nőtt azok aránya, akik minden alkalommal a bankkártyájukat használják

– viszont még ezzel a javulással is csak a régió középmezőnyében tartozunk az elektronikus fizetés terén. A modern fizetési módok jobb megismerése 66-ról 74 százaléka emelte azok arányát, akik szerint ma már egyszerűbb elektronikusan fizetni. A Nézőpont felmérése szerint a kereskedők körében egyformán 41-41 százalékos volt azok aránya, akik a kártyás vásárlás biztosításának fő akadályának a kártyaelfogadás komoly költségeit jelezte, illetve azoké, akik az elektronikus fizetéstől amiatt tartott, hogy így minden fizetésre ráláthat az adóhatóság. Elvben erre lehetne mondani azt, hogy az online pénztárgépek ezen a téren mindent megoldanak, ám beszédes, hogy a Nézőpont által megkérdezettek 75 százaléka tapasztalt olyan esetet, amikor vásárlását követően a vásárlás értékét nem ütötte be a kereskedő a pénztárgépbe.