Már igényelhető a rekordidő alatt kidolgozott feltételrendszerrel, de a máris zajló finomhangolások során további kedvezményezetti körrel bővíteni tervezett Széchenyi Turisztikai Kártya, amelynek részleteit Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója csütörtökön ismertette.
Eszerint a turisztikai szektorban tevékenykedő vállalkozások – első körben a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás, a rendezvényszervezés egyes területei, az utazásszervezés, utazásközvetítés és a különjárati autóbuszos személyszállítási tevékenységet végzők – átmeneti likviditási problémáinak enyhítésére hivatott program keretében százszázalékos kamat-, bírálatidíj- és kezelésiköltség-támogatással 250 milliós forintos összegig biztosít a kormány kiemelten kedvező finanszírozási segítséget,
a vállalkozásoknak csak a szintén támogatott garanciadíjat kell megfizetniük.
A maximum hároméves futamidejű, szabad felhasználású, 90 százalékos állami garanciával működő folyószámlahitelt mikro-, kis- és középvállalkozások igényelhetik, azok, amelyek 2019. január elsején már működtek, vagyis egy teljes, lezárt üzleti évet fel tudnak mutatni, és bevételük legalább 30 százaléka a turizmushoz kötődött.
A kölcsön összege az előző évi árbevétel negyede vagy a bérköltség kétszerese lehet.
Krisán László a Világgazdaságnak elmondta, hogy alapvetően a hazai vállalkozásokat segítő programról van szó,
ezért elvárás, hogy több mint 50 százalékban magyar tulajdonban legyen az igénylő cég.
Európai uniós jóváhagyással sikerült a de minimis korábbi 200 ezer eurós értékhatárát 800 ezer euróra emelni, ami azt jelenti, hogy nem zárják ki azt az igénylő vállalkozást, amely az elmúlt három évben legfeljebb ilyen értékhatárig részesült állami támogatásban.
Maximum 250 millió forintos hitelt igényelhetnek a turisztikai cégek.
A Széchenyi Turisztikai Kártya esetében megkötés, hogy a hitelből korábbi támogatott hitelt kiváltani nem lehet, nem támogatott, piaci kamatozású konstrukciótól viszont meg lehet szabadulni a segítségével.
Bár igyekeztek minden olyan területet lefedni, amely a turizmusban érdekelt lehet, de már látható, hogy a személyszállítási szektorból kimaradtak például a jellemzően reptéri transzfereket, kis csoportos fuvarozást vállaló kisbuszok üzemeltetői, valamint a taxisok is.
Néhány héten belül, miután mindkét szektor jogosultsági körbe helyezése indokolt, változtatnak a feltételrendszeren
– jelezte a Kavosz Zrt. vezérigazgatója.
A válságkezelés a turisztikai ágazatban több évig is eltarthat, a pandémia megjelenésekor a legpesszimistábbak is csak őszig tartó lejtmenettel számoltak, ma már azonban egyértelmű, hogy az idén nem lehet nemzetközi turizmusról beszélni – foglalta össze Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese.
A turizmus tavaly még a legerősebb gazdasági ágazat volt, a magyarországi GDP 13,5 százalékát adta,
400 ezer embernek biztosított munkát az ágazatban tevékenykedő 175 ezer cég.
A nemzetközi turisztikai kereslet visszaépülése lassú lesz, ami különösen a budapesti vállalkozásokat hozza nagyon nehéz helyzetbe. Teljes regenerálódásról csak a védőoltás megjelenésétől beszélhetünk – mondta
Könnyid, emlékeztetve, hogy ma már 2022–2023-ra teszik a nemzetközi szervezetek a felépülési időszak kezdetét. Globálisan 60-80 százalékkal, összességében 910-1200 milliárd dollárral marad el az ágazat idei bevétele a tavalyitól, emiatt 100-120 millió munkahely van veszélyben.
A magyar turisztikai hitelkonstrukció összeállításában nemzetközi példákat is alapul vettek – hangzott el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.