Szakmai „nagykoalíció” kell a készpénzmentes fizetés elősegítéséért

A Deloitte felmérése szerint nagyjából másfél évet ugrott előre a pénzügyi szektor a digitalizációs folyamatban a koronavírus-járvány hónapjai alatt. Hasonló szintű a változás az elektronikus pénzügyek terén is?

Természetesen rendkívül sajnálatos, hogy a járvány okán kell beszélnünk bármilyen fejlődésről, ám az, hogy a pandémia áttörést hozott a digitális pénzkezelés terén, nem vitatható.

Az emberek számára az élet minden területén felértékelődött a biztonság, a távolságtartást biztosító megoldások szerepe.

Egyre több terméket és szolgáltatást rendeltünk meg online, ha pedig fizetésre került sor, akkor a készpénz helyett a bankkártyát, azon belül is a mobiltelefonos fizetést helyeztük előtérbe. Mindennél többet elmond, hogy míg a korábbi években tetemes pénzeket költöttünk arra, hogy propagáljuk a bankkártyás fizetést, ma a legkisebb üzletekben is arra hívják fel a vásárlók figyelmét, hogy lehetőség szerint érintésmentesen, és ne készpénzzel fizessenek. Ráadásul az emberek ezt el is fogadják. Néhány hét alatt sikerült elérni, hogy a fizetési műveletek számában és értékében a készpénz-helyettesítő megoldások aránya megugorjon a korábbi 30 százalék körüli szintről. A fő feladat az, hogy ez az arány tovább növekedjen a következő hónapokban.

Milyen konkrét feladatokat tartogatott önöknek ez az időszak?

Az egyik legnagyobb kihívás az volt, hogy a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére „percek alatt” át kellett állítani a bankkártya-elfogadó rendszerekben a PIN-kód-mentes tranzakciós értéket a biztonság érdekében.

A 15 ezer forintos limitet Európában az elsők között vezettük be. Ehhez a kártyatársaságok is hozzájárultak, hiszen változtatni kellett a nemzetközi sztenderdeken. De ebben, azt gondolom, jó partnerei voltunk a szabályozóknak és az elfogadó bankoknak, pillanatok alatt sikerült átállni az új rendszerre.

A következő hetek, hónapok legnagyobb fejlesztése egyértelműen az lesz, hogy a nyár elején elfogadott szabályok alapján jövő januártól minden online pénztárgéppel rendelkező kereskedőnek biztosítania kell majd az elektronikus fizetés lehetőségét. Meg lehet ugrani ezt a feladatot?

A statisztikák szerint nagyjából 60-80 ezer kereskedőt érinthet majd közvetlenül ez az előírás, ennyi helyen nem lehet ma még bankkártyával fizetni. Nagyon sok múlik majd azon, hogy mennyire sikerül megszólítani az érintett kört, mennyire sikerül pontos információkat nyújtani számukra.

Mire gondol?

Az elmúlt években Magyarországon dinamikusan növekedett a bankkártyás fizetést elfogadó kereskedők száma, mint ahogy a kártyás vásárlások száma és értéke is 20 százalék körüli éves növekedési szintet mutatott. Azoknak tehát, akik belevágtak, a jelek szerint bejött a számításuk, már csak azért is, mert – kutatások szerint – a kártyás vásárlások esetében az átlagos kosárérték 15-20 százalékkal magasabb, mint a készpénzes ügyleteknél. Ennek csak egy része jön abból, hogy a nagyobb bevásárlásokat intézzük bankkártyával, a másik oldalon az úgynevezett impulzusvásárlás áll: egyszerűen könnyebben kerülnek a kosárba termékek, ha nem látjuk azt, hogy a pénztárcánkból kifogy a bankjegy.

Ellensúlyozhatja ez a kártyás fizetések költségeit?

A Mastercardnak nincs ráhatása arra, hogy milyen költségeket számolnak fel a bankkártya-elfogadó pénzintézetek a kereskedők felé. A Magyar Nemzeti Bank statisztikáiból az látszik, hogy a bankkártya-elfogadás átlagos költsége ma 0,75 százalék. Annak a kereskedőnek, aki mindössze napi ezerforintos kártyás forgalmat bonyolít le, sem magasabb az átlagos költsége 1,5 százaléknál. A trend egyértelműen lefelé mutat – ráadásul a szabályozó ezt elő is segíti –, a Pénzügyminisztérium bankkártya-elfogadó hálózatot bővítő programjában 1 százalékos maximális költséggel lehet számolni. Azt gondolom, ma már nem a költség, hanem a szolgáltatáshoz való hozzáférés hiánya a fő akadálya annak, hogy újabb lendületet kapjon az elfogadói hálózat bővítése. Mi ezen akarunk segíteni. Tavaly novemberben indítottuk el a Doppio nevű infrastruktúra-fejlesztési programunkat azzal a céllal, hogy három év alatt megduplázzuk a kártyaelfogadó vállalkozások számát Magyarországon.

A program első hat hónapjában több mint 11 ezer terminál jutott el a kereskedőkhöz, a legtöbb esetben olyan helyekre, ahol eddig nem volt megoldott az elektronikus fizetés.

Miben kellett változtatni?

Pénzügyi szolgáltató partnereinkkel közösen teljesen megújítottuk a POS-terminálok igénylési folyamatát, a korábbi, többhetes várakozási idő helyett akár pár nap alatt terminálhoz juthatnak a kereskedők, az igénylés teljes egészében online történik. Emellett a korábbi szűkebb kínálat helyett ma már többféle készülék és csomag is segíti azt, hogy mindenki testre szabott megoldást válasszon. Így például a SoftPOS technológiával akár egy androidos telefon is alkalmassá tehető kártyaelfogadásra, nincs szükség új eszközök beszerzésére és telepítésére. A Doppio épp jókor indult, mára az elfogadókkal és a terminálgyártókkal folytatott egyeztetés alapján kijelenthető, hogy a hazai szolgáltatók rendelkeznek a szükséges eszközparkkal, és ki tudják szolgálni az érintett 60-80 ezer kereskedőt.

A kereskedők nemcsak bankkártyás fizetéssel, hanem a márciusban debütált azonnali átutalással is teljesíthetik az elvárásokat. Hogy fogadták a „vetélytársat”?

A Mastercard vezető fizetéstechnológiai cégként elsősorban nem a kártya versenytársaként tekint az azonnali fizetésre, hanem mint egy olyan megoldásra, amellyel még jobban visszaszorítható a készpénzhasználat Magyarországon és a világban is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a közelmúltban megvásároltuk a dán Nets azonnali fizetési megoldást kínáló szolgáltatóját. Arról a cégről van szó, amely Magyarországon is biztosítja az azonnali fizetési rendszer (afr) központi infrastruktúráját a Giro Zrt.-ben. Immár Magyarországon is meghirdettük saját fejlesztésű bankszámlaalapú fizetési megoldásunkat, a Mastercard Pay by Account szolgáltatást. Itt a vásárló saját NFC-képes okostelefonja segítségével a mobilfizetéshez hasonlóan érintésmentesen fizethet a kártyatermináloknál, ráadásul a fizetés ebben az esetben androidos vagy iOS-technológiát használó mobilokkal is működtethető lesz. A tranzakció az eddig megszokott környezetben, a kártyás fizetéskor megszokott módon, érintésmentesen, a POS-terminálnál történik, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben nem egy bankkártya, hanem a vásárló bankszámlája vehet részt a tranzakcióban. A szolgáltatás a mobilbanki applikáció egyik funkciójaként alkalmazható – a vásárló számlavezető bankjának kell elérhetővé tennie a szolgáltatást ügyfelei részére. A megoldással sem a kereskedőnek, sem az ügyfélnek nem kell új fizetési módot megtanulnia. A Pay by Account emellett a QR-kódos technológiát is kezeli, így azoknak a kereskedőknek is megoldás lehet, akiknek nem a terminál lesz majd a legoptimálisabb és legolcsóbb megoldás, ha meg akarnak felelni a januártól életbe lépő szabályozásnak.

Sokak szerint az afr végső célja a kártyás fizetés visszaszorítása. Nem tartanak ettől?

A fő cél az elektronikus fizetési tranzakciók arányának növelése kell, hogy legyen. Minden olyan megoldást, amely a költséges, a feketegazdaságot erősítő készpénzes fizetési mód háttérbe szorítását segíti, örömmel kell fogadni.

Ma tényleg igaz, hogy „virágozzék ezer virág”, „nagykoalíció” kell a szakmán belül a cél eléréséhez. A különböző megoldások különböző élethelyzetekben lehetnek relevánsak – egy-egy baráti sörözés után például az azonnali fizetés kiváló megoldás a számla szétosztására, mint ahogy a kártyás fizetést csak alkalmanként elfogadó mikrovállalkozásoknak is jó alternatíva lehet.

A bankkártyás fizetésről nem szabad elfeledni, hogy több évtizedes fejlesztéssel létrejött, érett technológiáról van szó, amely rendkívül gyorsan alkalmazkodik az új lehetőségekhez.

Így tört át a mobilfizetés, miközben megőrizte valamennyi, a bankkártyás fizetés biztonságát segítő eredményét, például a 7–24 órában működő visszaélésmonitoring-rendszert. Amit ebben a helyzetben nagyon fontosnak tartunk, az az, hogy a dinamikus piaci környezetben, ennyi új megoldás között a szabályozói oldal egyenlő versenyfeltételeket teremtsen. A fair és egyenlő verseny jár ugyanis a legnagyobb társadalmi haszonnal, és ez teremti meg az ügyfelek maximális biztonságát. A Mastercard hisz a fair versenyben, és minden olyan iparági és szabályozói kezdeményezést támogat, amely hozzájárul az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez.