Virág Barnabás: Átfogó új intézkedésekre van szükség

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke szerint a koronavírus-járvány második hulláma elleni intézkedéseknek rövid távon biztosítaniuk kell a gazdasági védekezést, 2021-től a gazdasági növekedés dinamikus helyreállását, 2022-től pedig a meghatározó külső és belső makrogazdasági egyensúlyok ismételt elérését.

A Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban hozta nyilvánosságra 50 pontból álló javaslatcsomagját, amellyel támogatni kívánja a kormány válságkezelő és gazdaságélénkítő tevékenységét. Az MNB alelnöke ennek kapcsán a Figyelőnek elmondta: Magyarország sikeresen védekezett a járvány első hulláma ellen, azonban a második hullám minden országot új kihívások elé állít. Az első hullám alatt a családok és a vállalkozások a működésük során a kormányzati segítség mellett meglévő tartalékaikra támaszkodtak. Az újonnan fellépő, komplex hatások kezeléséhez új intézkedésekre van szükség, átfogó, határozott és összehangolt formában.

Az intézkedéseknek rövid távon biztosítaniuk kell a gazdasági védekezést, 2021-től a gazdasági növekedés dinamikus helyreállását, 2022-től pedig az automatikus konszolidációt, azaz a meghatározó külső és belső makrogazdasági egyensúlyok helyreállását.

A világ már nem lesz olyan, mint a járvány előtt, ezért a lépéseknek segíteniük kell, hogy a magyar gazdaság az újrainduló globális versenyben is a lehető legjobban teljesítsen.

A javaslatcsomag legfontosabb elemeiről kifejtette:

a családok védelme, a munkahelyek megőrzése, a beruházási programok felgyorsítása, a célzott vállalati támogatások és a széles körben elérhető finanszírozás a kulcsterületek.

A válság akut szakaszában a lehető legmagasabb foglalkoztatási szint megtartására kell fókuszálnunk, fel kell készülnünk arra, hogy akik a járvány hónapjaiban elveszítették munkájukat, a kilábalás során minél gyorsabban újból állást kaphassanak. Ehhez biztosítanunk kell a befektetések és a munkaerő természetes áramlását a magasabb hatékonyságú, a jövő elvárásainak jobban megfelelő területekre. Fontos, hogy az elkerülhetetlenül visszaeső magánkeresletet minél gyorsabb állami kereslettel, beruházási programokkal képesek legyünk pótolni. Érdemes építeni az első hullám során sikeresen alkalmazott lépésekre. Ilyen volt például a hitelmoratórium, amelynek célzott meghosszabbításáról már döntés is született.

A jegybank szerint egy hatékony bértámogatási programra várhatóan a következő hónapokban is szükség lesz, emellett a járvány által leginkább érintett ágazatok számára az adócsökkentés mellett a kereslet célzott élénkítésére is javaslatot tett az MNB.

A gazdaság motorjának felpörgetésében kulcsterület a lakáspiac, az újlakás-építések és a felújítások erősítése.

E téren a kereslet és kínálat egyidejű, kiegyensúlyozott erősítésére van szükség, hogy a mozgósított támogatások és az olcsó finanszírozás a családok jólétét, valamint a gazdaság fenntarthatóságát is egyszerre szolgálják – mondta a jegybank alelnöke.

Jelezte: a monetáris politika az árstabilitás megőrzése mellett a gazdaság működéséhez elengedhetetlenül szükséges likviditást és a megfelelő finanszírozási környezetet biztosítja.

A Magyar Nemzeti Bank 2020-ban idáig a különböző programjain keresztül már több mint 3300 milliárd forint olcsó forrást juttatott a gazdaságba. Ez a GDP arányában a régióban a legmagasabb érték.

Újból ki kell emelnünk a versenyképességet javító intézkedések szükségszerűségének fontosságát. Egyetlen korábbi válság sem rendezte át olyan mértékben a gazdaság működését, mint amire a koronavírus-járványt követően számítanunk kell. A 2010-es évtized megnyerésének egyik kulcsa a gazdaságpolitikai ágak 2013 óta fennálló összhangja volt. Ezt kell újból megismételnünk – mutatott rá Virág Barnabás.

A jegybank alelnöke arról is beszélt, hogy a koronavírus járvány erősen érintette a beruházások területét. E téren három pilléres megoldást javasolnak az MNB szakértői.

Az alelnök szerint 2020-ban – a járványgörbe év végi alakulásának függvényében – 5-7 százalékos GDP csökkenés következhet be, ez még mindig kedvezőbb, mint az EU-s átlag. Jövőre a helyreállás során 4-6 százalékos növekedésre számít az MNB, amely mögött kulcstényező a vírussal elleni vakcina kifejlesztése és globális elterjedése. „A szükséges lépéseket a védekezés, újraindítás, gyorsítás hármasával írhatjuk le. A 2010-es évtizedben már bizonyítottunk, minden lehetőségünk megvan arra, hogy a 2020-as évtizedet is sikerrel vegyük” – mondta Virág Barnabás.

A teljes interjú a Figyelő október 8-án megjelent számában olvasható.