BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Soha nem volt még kevesebb megtakarító

A megkérdezettek 35 százalékának romlott az anyagi helyzete, 8 százalékuk elvesztette a munkáját, 32 százalékuknak csökkent a bére.

A koronavírus-járvány nem csak mindennapi életére, de az emberek vagyoni helyzetére is hatással van:

  • a megkérdezettek 35 százaléka szerint romlott az anyagi helyzete,
  • 8 százalékuk elvesztette a munkáját,
  • közel harmaduknak, 32 százalékuknak csökkent a bére,
  • 29 százalékuknál pedig a munkaideje és sokan tartanak attól, hogy a jövőben elveszítik munkájukat.
  • Kovács Antal, az OTP vezérigazgató-helyettese szerint a fentiek nyomán érdekes, hogy a 2016. óta folyamatosan csökkenő értéket mutató OTP Öngondoskodási Index értéke – ha csak egy ponttal is -, de 35 pontra javult. A javulás annak tudható be a vezérigazgató-helyettes szerint, hogy erősödött az öngondoskodás ismertsége és az azt fontosnak tartók aránya.

    A számok ugyanakkor mást mutatnak. Ennek ellenére

    a pénzpiaci megtakarítással rendelkezők aránya a vírus miatt jelentékeny mértékben, 44-ről 40 százalékra csökkent, ami mélypont a felmérés évtizedes történetében.

    A válaszadók 42 százaléka nyilatkozta azt, hogy bár indokolt lenne, nem tud pénzt félretenni, 36 százalék szerint nem is indokolt a spórolás mostanság. A komolyabb megtakarítással bírók voltak azok, akik jobban igyekeztek növelni a megtakarításaikat.

    Az érintettek 20 százaléka szerint kevesebb, mint 4 hónapnyi, további 21 százaléka szerint legalább 4-6 havi munkabért jelentő megtakarítás mellett érezné magát biztonságban. Ez áll szemben azzal, hogy

    60 százalékuknak semmilyen félretett pénze nincs.

    Fotó: Darnay Katalin

    A válság idején az érintettek 48 százaléka hozzányúlt a megtakarításaihoz. A bizonytalan helyzetben talán nem meglepetés, hogy 45-ről 47 százalékra nőtt azok aránya, akik otthon tartanak megtakarított pénzt, hogy ha kell, azonnal legyen mihez hozzányúlniuk.

    Az emberek 32 százaléka nem képes rendszeresen félretenni, a megkérdezetteknek csak negyede öngondoskodik. Továbbra is

    a válaszadók közel háromnegyede gondolja úgy, hogy a tisztes megélhetés biztosítása az állam feladata, ugyanakkor 65 százalékuk érzi azt, hogy az állami nyugdíj nem lesz elég a biztos megélhetéshez.

    Meglepő ugyanakkor, hogy a válaszadók körében két éve még 72 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy nem lesz elég az állami nyugdíj. A Világgazdaság azon kérdésére, hogy miért csökkenhetett ez az arány, Kovács Antal úgy vélekedett, hogy egyrészt az elmúlt években jelentősen megnövekedett a jövedelem és ezzel kapcsolatban talán többen gondolják úgy, hogy magasabb lesz a nyugdíjuk. Emellett az is közrejátszhat – értett egyet a felvetésünkkel -, hogy az elmúlt években az állam – elsősorban a családosokat – komoly támogatási programmal segítette, így erősödhetett a paternalizmus érzése, az, hogy az idős korúakat is segíti majd az állam.

    Címoldalról ajánljuk

    Tovább a címoldalra

    Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.