A lakosság állampapír-befektetése kulcskérdés a válságban

Az államadósság-kezelés csökkentette Magyarország sérülékenységét – erre mutatnak rá az Állami Számvevőszék(ÁSZ) elemzői.

Mint írják: az államadósság-kezelés eddigi lépései, valamint a magyar gazdaságpolitika eredményessége és a költségvetési politika stabilitása jelentősen mérsékelték az államadóssággal összefüggő kockázatokat.

Így a COVID-19 világjárvány gazdasági hatásainak következtében 2020-ban és 2021-ben várhatóan számottevően emelkedő államadósság biztonságosan finanszírozható lesz, amennyiben a nemzetközi pénzpiacokon a pénzbőség fennmarad.

Az ÁSZ elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy 2012 és 2019 között a hazai és a lakossági állampapír értékesítés volumennövekedésének köszönhetően jelentősen mérséklődött a finanszírozási kockázat. A jelenlegi helyzetben pedig tere van a lakossági állampapír-befektetés további ösztönzésének.

A Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása. Ennek érdekében az ÁSZ a jelentések mellett elemzéseket, tanulmányokat is készít. Elemzéseiben az ÁSZ nem megállapításokat tesz, hanem összefüggésekre, hatásokra világít rá, felhívja a figyelmet az adott területen jelentkező dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatja az eredményeket.

Magyarország Alaptörvényének 2012. január 1-jei hatályba lépése óta felértékelődött az államadósság-kezeléssel kapcsolatos feladatok jelentősége. Ennek oka, hogy

az Alaptörvény rögzíti az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított maximális szintjét, továbbá az adósságszabály keretében azt is meghatározza, hogy biztosítani kell az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított mutatójának folyamatos csökkentését.

Az adósságkezeléshez kapcsolódó kiemelt feladat a központi költségvetés biztonságos, hosszú távon minimális költséggel, reális kockázatok vállalása mellett történő finanszírozása. Cél, hogy az adósságkezelő a feladatát a lehető leghatékonyabb módon valósítsa meg a gazdaságpolitika aktuális keretein belül.

Az ÁSZ elemzői bemutatják, hogy az adósságkezelési stratégiában az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) az optimális portfolió kialakításának érdekében évente felülvizsgálta a teljesítménymutatókat. A számszerűen meghatározott stratégiai célokat 2015-től 2019-ig három új alapvető céllal egészítették ki, majd 2020-ban további eggyel: az adósságkezelésnek támogatnia kell az adósságráta csökkentését, az éves hiányt minél nagyobb hányadban lakossági állampapír értékesítéssel kell finanszírozni, az államadósság devizahányadát jelentős mértékben csökkenteni kell, illetve növelni kell az államadósság futamidejét.

2012-ben a forint-devizaadósság részarányának célértékét még 50-50 százalékban határozta meg a stratégia, 2013-tól 2020-ig azonban a devizaadósság viszonyítási értékét folyamatosan csökkentette. Az elemzett időszak minden évében a célérték alatt, illetve a célsávon belül maradt a részarány. A stratégiában meghatározott devizaadósság-részarány csökkentés érdekében hozott intézkedések eredményeként a devizaadósság részaránya és értéke is jelentősen csökkent, utóbbi 2012-2020. közt 29,3 zázalékkal.

A devizahitelek és kötvények állományának 2012 óta tartó csökkenése az árfolyamkockázat mérséklése révén jelentősen hozzájárult az ország sérülékenységének mérsékléséhez – vonják le a következtetést az ÁSZ elemzői. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a hazai finanszírozás részarányának növelése pozitívan hat az államadósság lejárati szerkezetéből származó kockázatok mérséklésére, a hosszabb lejáratú, magas kamatozású lakossági forint alapú állampapír állomány növekedése ugyanakkor (a hozamszintek következtében) a kamatkiadások növekedését okozza, viszont itt a devizaadóssággal szemben árfolyamkockázatból adódó többletkiadás nincs.

Az állampapírok értékesítését befolyásolja a befektetéssel biztosított hozamok szintje.

A jelenleg forgalmazott állampapírok mintegy fele biztosít inflációt meghaladó hozamot.

Az ÁSZ elemzői rámutatnak: az egy éven belüli lejáratú bankbetétek néhány évtől eltekintve magasabb hozamokat biztosítottak, mint az egy éves futamidejű állampapírok, ezért ezek nem nyújtottak megfelelő alternatív befektetési lehetőséget.

Magasabb hozamra hosszú távon, 3 éves futamidőt elérve, vagy azt meghaladva lehet szert tenni állampapír-befektetésekkel. A lakossági állampapír-állomány 2020-ban csökkent 2019-hez képest, azonban ezt a csökkenést nem a lakosság tulajdonában lévő portfolió csökkenése okozta, a közvetlenül a lakosság kezében lévő állomány ugyanis emelkedett 2020 második negyedévében.

A háztartások pénzügyi eszközeinek állománya és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban elhelyezett megtakarítások szintje is nőtt. Mindezek alapján tere van a lakossági állampapír-befektetések további ösztönzésének, versenyképes hozamot biztosító, rugalmas befektetési lehetőségek nyújtásával – hívják fel a figyelmet az ÁSZ elemzői.

Az elemzés teljes terjedelmében itt olvasható!