Felkavarta a piacon a port a hozamvágta

Március óta a legmagasabb szintre, 1,16 százalék fölé szökött a tízéves amerikai államkötvény hozama. Idei, eddig már majdnem negyed százalékpontos megugrása számos okból jelenleg az egyik legforróbb téma a világpiacokon. Nem csak arról van szó, hogy a finanszírozási költségeket növelő emelkedést világszerte követték az államkötvények.

A kötvénypiac a kutya, a devizapiac meg a farka, amit csóvál – írta jegyzetében Kit Juckes, a Société Générale fő devizastratégája a dollár meglepő erősödését kommentálva. A határidős piacok felbolydultak, és az izgalom átgyűrűzhet a részvény­piacokra is.

A hozamemelkedéssel párhuzamosan vonzóbbá vált a dollár.

Majdnem egy éve tartó és folytatódni látszó gyengülése megfordult, és ez a sokk átvonul a világ devizapiacain, visszavetve például a közép-európai devizákat. Pedig az év egészére eddig a dollár múlt évihez hasonló, bár lassabb gyengülésére számítottak az elemzők, ami erősíthetné például a feltörekvő piaci devizákat és az eurót.

A száguldó részvénypiacokról az állampapírok vonzóbbá válása egyelőre nem szivattyúzza ki a pénzt. De a hozamemelkedés folytatódhat, elgondolkodásra kényszerítve a befektetőket a gazdasági és piaci alaptrendekről. Például: vajon hogy alakul az infláció a járványtól szabadulófélben lévő világban, és miképp reagálnak a jegybankok – első körben a Federal Reserve – az emelkedő hozamokra és árakra.

A hosszú hozamok emelkedésének két oka van.

A múlt heti georgiai szenátusi választás után bebizonyosodott, hogy Joe Biden új elnöknek meglesz a törvényhozási többsége, hogy az eddig tervezettnél nagyobb költekezéssel ösztönözze a gazdaságot, ami nagyobb állampapír-kibocsátással járhat, és magasabb inflációval. A pénteken esedékes amerikai adat csak minimális emelkedést mutathat az éves inflációban a novemberi 1,2 százalék után, de például James Knightley, az ING amerikai főközgazdásza szerint a gazdaság normalizálódása később 3 százalék fölé pörgetheti a pénzromlás ütemét.

A tavaly fellazított célrendszer megengedi a Fednek, hogy akár hosszú időn át se zavartassa magát a 2 százalékos cél fölötti ráták miatt, de megjelentek olyan várakozások is, hogy akár már a jövő év végén elkezdheti emelni kamatait a nulla százalék közeléből.

Minden szem a Fed döntéshozóira szegeződik, hisz megvannak az eszközeik a hozamemelkedés megállítására, és hűthetik a kamatszigorítási és az inflációs várakozásokat is.

Robert Carnell, az ING egy másik közgazdásza szerint az alacsony tavalyi bázis miatt a tavasszal meglódulhat az amerikai infláció, de június után megint csökkenhet, ezért indokolt az óvatosság a piacokon. Még így is azt várja, hogy a tízéves hozam az év végére 1,75 százalékra emelkedik, de az inflációs izgalmak addig akár még magasabbra is tolhatják. A piacok nyelvén pedig ez óriási összegek megmozdulását jelentheti, és nagy kilengéseket.

Miközben nagy a tanácstalanság, mikor érdemes belevenni az olcsóbbá váló amerikai állampapírokba, a dollár is sötét ló. Az elmúlt hónapokban óriási mennyiségű eladási pozíció halmozódott fel, ami jelentős kilengéseket okozhat az árfolyamban. A dollár korábbi erősödése az elmúlt hetekben-hónapokban Európában, Kínában és Japánban is elérte a jegybankok fájdalomküszöbét. A kérdés: a másik irányban milyen erős dollárt tart már elviselhetetlennek a Fed.

Kétségkívül neki is van fájdalomküszöbe – írta Thu Lan Nguyen, a Commerzbank devizaelemzője. – 2014-ben például elhalasztotta a kamatok normalizálását, miután a dollár a nézete szerint túl nagyot erősödött, visszafogó hatást gyakorolva a gazdaságra.