Ismét veszítettek a Buda-Cash, a Quaestor és a Hungária egykori ügyfelei

Első fokon elvesztették az állam, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Magyar Nemzeti Bank (MBN) ellen indított perüket a Quaestor, a Hungária és a Buda-Cash brókercégek károsultjai

– mondta el ma a Világgazdaságnak Palotás János, a felperesi pertársaságot összefogó P&P Gazdasági Tanácsadó Kft. ügyvezetője.

A bíróság ugyan úgynevezett részítéletet hozott, Palotás János szerint azonban ennek az a magyarázata, hogy több felperesnél még nem tisztázott a jogutódlás, ezért rájuk csak ezt követően terjedhet ki a döntés hatálya.

A 2015 tavaszán kitört brókerbotrányokban pórul járt magánszemélyek és cégek azt kérték a Fővárosi Törvényszéktől, hogy állapítsa meg az alperesek felelősségét a brókercégek és kapcsolt vállalkozásaik jogellenes tevékenysége által nekik okozott, összesen közel 29 milliárd forintos kárért.

Hangsúlyozni kell tehát, hogy a per nem marasztalásra (kártérítésre), hanem egyelőre pusztán a felelősség megállapítására ment.

A bíróság éppen ezzel indokolta az elutasítást, hiszen álláspontja szerint a jelen ügyben nem volt akadálya a kártérítési kereset előterjesztésének, a polgári eljárásról szóló törvény pedig kimondja, hogy a megállapítási kereset feltétele, hogy ne legyen mód marasztalásra.

A Quaestor azon ügyfeleinek esetében, akik korábban elfogadták a kárrendezési alapból való kártalanításukat, további indoklást fűzött az ítélethez a törvényszék. A döntéshozó szerint ugyanis a kártalanítás elfogadásával a károsultak egyben további jogérvényesítés iránti jogukról is lemondtak, így már ezért sem perelhetnek.

Palotás János hozzátette, hogy fellebbeznek az ítélet ellen, mivel jogsértőnek tartják.

A felperesi oldal nem nyújthatott be kártérítési keresetet, mivel a felszámolási eljárások még nem fejeződtek be, ezért a kereseti követelés pontos összegét sem tudják meghatározni. Nézete szerint az ítélet az uniós jogot is sérti.

A felperesek már az elsőfokú eljárás során kérték, hogy a törvényszék keresse meg az Európai Unió Bíróságát a perelhetőségi joggal kapcsolatos közösségi jogi előírások értelmezése céljából. A magyar bíróság azonban ennek nem tett eleget, ezért várhatóan a fellebbezéssel párhuzamosan – az Európai Bizottságon keresztül – a luxemburgi bírósághoz is jogorvoslatért fordulnak.

A P&P Kft. egyébként – emelte ki Palotás János – a hírekkel szemben eredetileg nem szenvedett kárt az alapügyekben, hanem követelés vásárlással jutott felperesi pozícióba.

Lapunk megkereste ímélben mindhárom alperest az ítélettel kapcsolatban, ám egyedül az Állami Számvevők válaszolt. Az ÁSZ tiszteletben tartja a bíróság ítéletét, és ahhoz nem kíván észrevételt fűzni – summázta álláspontját a szervezet.