Moratóriumi nyereség-csökkenés a K&H-nál

Az elmúlt évet 42,3 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta a K&H Csoport.

A pénzügyi szolgáltató 19,7 milliárd forint értékvesztést képzett a várható hitelezési veszteségre. Ez nem realizált veszteség, becsléseken alapul, hiszen a moratórium végéig érdemileg nem látható, a hitelek mekkora része válik majd nem teljesítővé – emlékeztetett Gombás Attila, a K&H Csoport pénzügyi vezetője, aki szerint a nem teljesítő hitelek állománya a 2019-es 4,1 százalékról 2,7 százalékra csökkent.

A moratórium hatásaként a bank 4,4 milliárd forint szerződésmódosítási veszteséget számolt el

– ez azt a kiesett kamatveszteséget jelenti, amelyet a moratórium hónapjaiban meg nem fizetett törlesztőrészletek után kell leírnia a banknak, amelynek a szabályok értelmében tilos ezen tartozás esetében tőkésíteni a tartozást.

A két negatív hatás mellett 11,4 milliárd forinttal javította egyszeri jelleggel az eredményt a K&H Alapkezelő tevékenységének bankcsoporton belüli átruházása. A fenti egyszeri tételeket nem számítva a K&H Csoport 53,8 milliárdos eredménye 6 százalékkal haladná meg a 2019-es 50,9 milliárd forintot.

A bank nettó kamatbevétele 11 százalékkal, 90 milliárd forintra emelkedett, a nettó díj- és jutelékbevétel viszont csak 0,4 százalékkal jutott feljebb, 75,1 milliárd forintra. A fejlesztések ellenére a költséggazdálkodás jó eredményeket hozott: a 101,8 milliárdos működési költségek 0,3 százalékkal múlták alul a 2019. évi bázist.

A K&H tavaly 23 százalékkal, 620 milliárd forintra tudta emelni az új hitel kihelyezését, a hitelállomány 18 százalékkal, 1903 milliárd forintra emelkedett – a bankszektorban a növekedés ugyanakkor csak 13 százalékos volt a bővülés. A lakossági hitelezésen belül az új folyósításból a bank 13,3 százalékos piaci részesedést ért el a 235 milliárd forintnyi kihelyezésnek köszönhetően, ami 21 százalékos bővülést jelent.

Ebből 58 milliárd forint volt a Babaváró kihelyezés, a folyósított összeg 12,4 százalékos piaci részt biztosít a társaságnak.

A jelzáloghitelek állománya 11 százalékkal, 142 milliárd forintra nőtt, miközben a piac egészében lényegében stagnált az állomány bővülés. Eközben a személyi hitel kihelyezés több, mint ötödével, 45-ről 35 milliárd forintra csökkent.

A vállalati hitelállomány 19 százalékkal bővült, a kihelyezések hajtóereje az NHP Hajrá forgalom volt, a bank 173 milliárd forintnyi jegybanki refinanszírozási forrást helyezett ki, amivel 11 százalékos piaci részesedést ért el. A piacnál gyorsabb vállalati hitelezésnek köszönhetően a bank súlya 9,3 százalékról 9,6 százalékra nőtt.

A bank az NHP mellett a jegybanki kötvényprogramban is aktív, 13 vállalati kötvényügyletben vett részt: 7 esetben NKP kibocsátás befektetőjeként, 6 esetben szervezőjeként vettek részt a programban.

A banki betétállomány 24 százalékkal 3260 milliárd forintra emelkedett, ez lényegében megfelel a teljes piac 23 százalékos növekedésének.

A tájékoztatón elhangzott: a pénzintézet vállalati ügyfeleinek számlaforgalma a negyedik negyedévben már 9 százalékkal meghaladta a 2019-es bázist, sőt a kkv-k esetében is a 2019. IV. negyedévi szint fölé emelkedett a számlaforgalom.

A K&H Biztosító nettó nyeresége 8,3 milliárd forint volt 2019-ben

– mondta el Kaszab Attila, a biztosító vezérigazgató-helyettese.

A nem életági díjbevétel 4 százalékkal, 51,2 milliárd forintot tett ki, a lakásbiztosítások, a casco és a kkv-biztosítások terén kétszámjegyű volt a növekedés. A kgfb-állományban lényegében stagnáló ügyfélszám mellett alig 2 százalékos díjbevétel-bővülés történt, ami igazolja, hogy végére ért a termékcsoportban a díjemelési ciklus. Életágban elérték a 12 milliárd forintos díjbevételt. A kockázati életbiztosítások 9, a rendszeres befektetéshez kötött (unit-linked) életbiztosítások díjbevétele 40 százalékkal nőtt.

A társaság 245 százalékos szolvencia2 szinten áll – ez részben annak köszönhető, hogy 2019 után a biztosító nem fizetett osztalékot. Idén már fog, ám Kaszab Attila szerint ez sem változtat majd érdemben az erős szolvencia szinten.