Rendet vág a kgfb-ben az MNB-index

A korábban bejelentetteknek megfelelően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elindította a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) index szolgáltatását. Kandrács Csaba, a jegybank felügyeleti alelnöke szerint a mutatót – amelyben a személygépjárművek mellett tehergépjárművekre és buszokra külön-külön indexet határoznak meg – negyedévente frissítik majd.

Tavaly 9 százalékkal, közel 45 ezer forintra emelkedett a kgfb átlagdíja, ám a kárgyakoriság miatt más kategóriába eső Budapesten 15 százalékkal, 63 ezer forintra nőtt az átlagdíj.

A károkat és a költségeket a díjbevétellel összehasonlító, úgynevezett combinet ratio alapján 2015 előtt veszteséges volt a kgfb-üzletág, ma a biztosítóknak 5-6 százalékos nyereséget hoz a termék – jelezte Nagy Koppány, az MNB biztosítókért és pénztárakért felelős igazgatója. A jegybank értékelése szerint, bár a tavalyi év második negyedévében a koronavírus-lezárás miatt számottevően csökkent a kárráfordítás, ez egyszeri hatás volt csak (ezt egyébként azóta a statisztikák is igazolják), így az üzletág továbbra is szerény megtérüléssel, de már biztos lábakon tud működni.

A kgfb-index az MNB szerint növeli majd az átláthatóságot. Külön mutat majd díjat minden járműkategóriára az egyéni személyautókra és a flottákra is.

A kgfb-index kimutatása szerint 2016 óta 173 százalékkal nőtt az átlagdíj, ám az emelkedésben az immár a díjba beépülő biztosítási adó is szerepel – ezt kiszűrve az üzletági díjemelkedés nagyjából 40 százalékos.

Ezt érdemes összehasonlítani a megemelkedő alkatrészárakkal, szervizköltségekkel és az egészségügyi ellátásra megítélt összegek emelkedésével.

A korábbi év végi kampány csendesülésével csökkent a váltók száma, noha a díjak áttekintésével lehetne spórolni, de az átkötések mértéke ma már nem jelentős. Az MNB reméli, hogy az index révén a díjakkal való szembesülés az ügyfeleket aktívabb cselekvésre készteti majd. Egyébként a piacon a legnagyobb online alkuszcég, a Netrisk évek óta közöl hasonló indexet, amelyet havonta frissít.

A kgfb-piac szerződésszámának 69 százalékát adó személyautókra vonatkozó mutató – az eddigi kalkulációkkal szemben – a teljes piac adatai alapján számol, figyelembe veszi a biztosítót váltók, a maradók és az újonnan kgfb-t kötők szerződéseit, illetve „kisimítja” a naptári évfordulós szerződések torzító hatását is. Az év végi váltóknak jóval alacsonyabb a díjuk, miután ők 2013 óta nem cserélték le a kocsijukat, ráadásul döntő részük a legnagyobb kedvezményt kínáló, B10-es kategóriában van. Az MNB olyan korrigált személyautós indexet is közzétesz, amely a biztosítási adóval, illetve a biztosítói kárkifizetések és tartalékolások levonásával a nettó díjváltozást mutatja be.

A személyautókon túli egyéb járműtípusok esetében, amelyek egy részénél – például a vontatóknál, pótkocsiknál, nagyobb buszoknál – a flottás szerződések a jellemzők, a szerződésszámok és az átlagdíjak éves változását mutatják be az adatok a flotta- és egyedi szerződésekre egyaránt. A díjak összehasonlításában az online alkuszok nagy segítséget jelentenek – hangzott el az indexet bemutató tájékoztatón.

Az MNB úgy látja, csak Budapest kivételes a balesetek szempontjából, vidéken a kisebb városok és a megyeszékhelyek között nincs érdemi különbség a kárgyakoriságban, ezért az index nem tesz különbséget a vidéki Magyarország esetében.

A Világgazdaság kérdésére közölték: bár korábban a biztosítói szakma és az alkuszok is kérték, hogy az indexhez kötődő kárgyakorisági statisztikákban a haszongépjárműveknél a Budapest-vidék összehasonlításon túl egyéb földrajzi kritériumok is legyenek, ezt nem lépték meg. Indoklásuk szerint ennek az az oka, hogy a nagyobb földrajzi bontás alapján beazonosíthatók a nagyobb tehergépjármű-flottával rendelkező ügyfelek. Ez azért érdekes, mert

az MNB januártól már gyűjti a káradatokat, s az azokból készülő statisztika lesz az alapja annak, hogy a második fél évtől fellépjenek a kiárazó díjakat alkalmazó biztosítókkal szemben.

A biztosítóknak alá kell támasztaniuk saját kártörténetükkel, hogy miért alkalmaznak az MNB összevetésénél lényegesen magasabb díjakat. Ugyanakkor a Budapest-vidék felosztásban „elbújhatnak” bizonyos kiemelt kockázatot hordozó (nagy kárgyakoriságú) flottaüzemeltetők, akiket így – saját statisztika hiányában – az új biztosítók vélhetően alacsonyabb díjon lesznek kénytelenek bevállalni, mint amekkorát egyébként a kárgyakoriságuk alátámasztana.