Folyamatos a háború az online térben terjedő pénzügyi csalások ellen

Passzív jövedelem alacsony kezdőtőkével! Mibe fektetnek a leggazdagabb emberek? Magas hozam, alacsony kockázat! Részesedjen ön is magyar startupok sikereiből! Még a profi bankárok is elképedtek, amikor megtudták ezt a pénzügyi titkot! Ha csak száz eurót fektetett volna be a bitcoinba 2010-ben, akkor 75 millió eurós osztalékot élvezhetne! A legfontosabb tőzsdetitkok 2021-re! Íme csak néhány a tipikus reklámszlogenek közül, amelyekkel a befektetések iránt érdeklődők nap mint nap találkozhatnak, és amelyek sorozatosan akadnak fenn a Magyar Nemzeti Bank (MNB) piacfelügyeleti monitoringrendszerén.

Megfelelő pénzügyi ismeretekkel felvértezve értelemszerű, hogy nincs olyan legális befektetés, amellyel – mint például ahogy az MNB által nemrég tetten ért „szolgáltató” ajánlatában szerepelt – garantáltan és kockázatmentesen évente meg lehet duplázni a megtakarított pénzünket.

A kockázatmentes, legális, magas hozamként hirdetett feltételekből egyszerre mindig maximum kettő lehet igaz.

A csábító hívószavak mögött sokszor megbújó átverés azonban nem mindig magától értetődő. Miközben ma már elsősorban az internetről tájékozódunk, nem mindenkinél alakult ki az egészséges kétkedés az online pénzügyi tartalmak megbízhatóságát illetően.

Az alacsony hozamkörnyezet, a pandémia alatt megnőtt internethasználat és a fokozódó bizonytalanságérzet miatt sokan próbálnak a korábban megszokottaktól eltérő módokon is pénzt keresni, ezért jócskán megnőtt az internetes keresőportálokon a különböző befektetési lehetőségek iránti érdeklődés. Minden kereslet kitermeli a maga kínálatát – így van ez az online hirdetett befektetési lehetőségeknél is. Ahogy az élet bármely területén felbukkannak a legális és tisztességes szereplők farvizén evező csalárd, zavarosban halászó piaci szereplők, ugyanez jellemző a befektetések területén is.

Magyarországon a pénzügyi, befektetési stb. tevékenységek döntő része üzleti megbízhatósági, valamint befektetővédelmi okokból kifejezetten az MNB engedélyéhez kötött, vagy csak a jegybankhoz történő bejelentést követően végezhető. Ezek híján művelésük értelemszerűen jogosulatlan és tilos.

A jogosulatlan tevékenység különösen veszélyes, mert az ilyen szolgáltatók az engedély megszerzéséhez szükséges előfeltételeknek, a szigorú személyi, tárgyi, informatikai vagy éppen a tőkére vonatkozó követelményeknek sem felelnek meg. A pénzügyi tevékenységet jogosulatlanul végző szolgáltatók gyengíthetik a pénzügyi közvetítőrendszerbe és a legális piaci szereplőkbe vetett bizalmat, ügyfeleikre a befektetővédelmi rendszer sem terjed ki.

A jogosulatlan szereplők egy része „marketingguruként”, vállalkozásfejlesztési vagy tőzsdei kereskedési tanácsadóként – azaz az illegális befektetési szolgáltatásukat oktatásnak álcázva – kínálja termékeit, szolgáltatásait. Akkor is érdemes fokozott körültekintéssel eljárni, ha a – különösen a közösségi médiában terjedő – reklámokban egy szolgáltató a gyors meggazdagodás, a munka nélkül bárkinek kockázatmentesen elérhető, passzív jövedelem receptjét kínálja, a kockázat nélküli tőzsdei kereskedés, a Wall Street vagy úgy általában a „tőzsde titkának” felfedését ígéri.

Az MNB a befektetővédelmi küldetése keretében, hivatalból figyeli az interneten megjelenő csalásgyanús tartalmakat. Azonban különbséget kell tenni a büntetőjogi értelemben vett csalás és a jogosulatlan pénzügyi tevékenység között. Az online eszközökkel vagy bármilyen más módon elkövetett csalás bűncselekmény. Ennek során valaki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. Ez tehát nem csak pénzügyi tevékenységhez kötődően (vagy annak álcázva) követhető el.

A csalások felderítése, megakadályozása a nyomozó hatóság és nem az MNB feladata. A jegybank mandátuma a jogosulatlanul végzett pénzügyi tevékenységekkel szembeni fellépésre terjed ki. Ez szintén bűncselekménynek minősül, azaz ilyen esetekben az MNB mellett a nyomozó hatóságnak is fel kell lépnie.

A befektetés céljából átvett pénzeket a jogosulatlan szolgáltatónak a jogszabályok szerint hiánytalanul vissza kell fizetnie. Ha ezt megteszi, és a befektetőket nem éri kár, akkor a jogosulatlan szereplő az MNB által kiszabott piacfelügyeleti bírságon felül „csak” három év letöltendő szabadságvesztést kockáztat. Ilyenkor büntetőjogi értelemben tehát nem éri kár a befektetőket, e tényállás „csupán” az adminisztratív előfeltételek hiányában végzett pénzügyi tevékenységet szankcionálja. Hatósági üldözése éppen a befektetők, fogyasztók későbbi károsodását hivatott megelőzni.

Ha azonban a befektetők nem kapják vissza a pénzüket, akkor már vagyon elleni bűncselekmény gyanúja merülhet fel. Az utóbbinál – az MNB piacfelügyeleti bírságán felül – az okozott kár nagyságától is függően a büntetőeljárás végén már tíz év a kiszabható szabadságvesztés felső határa.

Az MNB azonban nem csupán a szigorúan véve a hatáskörébe tartozó jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja esetén, hanem a meggondolatlan befektetőkre veszélyt jelentő, pénzügyi jellegű csalás terjedését észlelve is tájékoztatja a nyilvánosságot honlapja Figyelmeztetések című menüpontjában. A tájékoztatás óva int: az adott személy vagy szervezet nem jogosult pénzügyi tevékenység végzésére!

A hazai, az MNB által kiadott figyelmeztetések mellett a külföldi hatóságok figyelmeztetéseit tartalmazó menüpontban valamennyi európai uniós pénzügyi felügyelet és jegybank ugyanilyen tartalmú figyelmeztetései jelennek meg. Külön olvashatók az MNB által kockázatosnak tartott (forex), illetve nem felügyelt befektetési formák (befektetési arany, karbonkredit, nyereségrészesedési jog, ICO, kriptovaluták, piramisjáték jegyeit mutató álkriptovalutás konstrukciók) leírásai is.

A leghatékonyabb megelőzés, ha a befektetők már a pénzük átadása előtt tisztában vannak azzal, hogy lehetnek csaló szolgáltatók is az internetes hirdetések, tartalmak mögött, és fel tudják ismerni, hogy egy piaci szereplő legálisan működik-e, vagy jogosulatlanul.

Az MNB ezért internetes tájékoztató kampányt folytat a befektetők pénzügyi ismereteinek növelésére az internetes csalókkal szemben: az itthon leggyakrabban használt internetes keresőprogram felületén honlapja Figyelmeztetések aloldalának előresorolásával harcol a meghatározott, a legújabb gyanús tevékenységekhez is igazított kulcsszavakra indított keresésekre.

Cél, hogy akik befektetnék megtakarításaikat, és ehhez az interneten tájékozódnak, az MNB honlapjával találkozzanak először, így az itt szerzett tudással felvértezve már kellő óvatossággal tudjanak dönteni befektetéseikről.

A fogyasztók keresései nyomán az MNB keresőszavas hirdetései öt hónap alatt már 170 ezerszer jelentek meg. Ennek hatására az adott időszakban csaknem 11 ezerrel többen látogatták meg az MNB Figyelmeztetések aloldalát. Ez nem kis eredmény, hiszen a jegybanknak minden megjelenésért meg kell megküzdenie az összes többi hirdetővel. Ám minden megjelenés és kattintás csökkenti annak az esélyét, hogy valaki csalók áldozatává váljék.

Az MNB fenti tevékenységének különleges eredménye, hogy az így rendelkezésre álló analitikák – új információs forrásként – az eddig használt monitoringeszközökön túl bővítik a jogosulatlan tevékenységek felderítésére használt eszköztárat. Ez akár újabb piacfelügyeleti eljárásokat alapozhat meg.

Fontos, hogy befektetőként felelősen döntsünk: ne engedjünk az irreális hozamok csábításának, ne hagyjuk magunkat megtéveszteni virtuális kimutatásokkal, ne dőljünk be a „csak itt, csak most, csak önnek” jellegű ígéreteknek vagy a drága sportkocsival érkező üzletkötőknek!

Az exkluzív befektetési lehetőségekkel kapcsolatban legyünk mindig óvatosak! Ha felmerül a gyanú, hogy jogosulatlan szolgáltatóval állunk szemben, haladéktalanul jelezzük ezt az MNB-nek! Befektetés előtt a jegybank honlapján ellenőrizzük, hogy nem jogosulatlan szolgáltatóval állunk-e szemben. Ugyanitt elérhető a legális piaci szereplők adatbázisa is. Az MNB ügyfélszolgálatán és a megyeszékhelyeken működő Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodahálózatnál is előzetesen azonosítani lehet (telefonon, e-mailben stb.) e szolgáltatókat. Az MNB e témában egyperces videót és oktatófilmet is készített a fogyasztók tájékoztatására.

Szerzők: az MNB tőkepiaci és fogyasztóvédelmi jogérvényesítési igazgatója és piacfelügyeleti jogérvényesítési jogásza