Szenved a hitelkártyapiac

A múlt év végére rég nem látott szintre esett a Magyarországon forgalomban lévő hitelkártyák száma:

a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 1,227 millió ilyen plasztik volt a kártyabirtokosoknál, 4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Ezzel folytatódott az évek óta megfigyelhető csökkenő trend a hitelkártyák számában:

2018 végén még 1,3 millió, 2017 decemberében pedig több mint 1,4 millió ilyen plasztik volt használatban.

A darabszám ráadásul úgy csökkent érezhető mértékben, hogy közben a Magyarországon kibocsátott összes bankkártya száma 5,7 százalékkal, 9,935 millióra emelkedett egy év alatt. Ennek megfelelően a hitelkerettel ellátott plasztikok súlya is jelentősen esett a belföldön kibocsátott összes kártyán belül: az arány december végén már csak 12,3 százalékot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 13,6-del.

A kibocsátott hitelkártyák számának tavalyi csökkenése persze több szempontból sem meglepő:

a koronavírus-járvány és az abból eredő gazdasági visszaesés különösen érzékenyen érintette ezt a piacot, hiszen a háztartások fogyasztásának visszaesése közepette kevésbé lehet kihasználni a konstrukció előnyeit.

A kártyák számának megcsappanásához emellett nyilvánvalóan hozzájárult a teljes hiteldíjmutatóra (THM) vonatkozó plafon is, amelyet tavaly márciusban vezettek be a fogyasztási hiteleknél, és amelynek nyomán a legtöbb szolgáltató felfüggesztette a hitelkártyák értékesítését: igaz, néhány nagyobb szereplő kisebb kihagyás után még tavaly visszatért a piacra.

Az évtizedes mélypontra jutó darabszám mellett a forgalmi adatok is meglehetősen gyászosan alakultak. Az MNB adatai szerint

2020 negyedik negyedévében a belföldi vásárlási tranzakciók darabszáma 13,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbiról, 25,4 millióra, miközben a betéti kártyáknál közel 9 százalékos emelkedést mutat a statisztika.

A belföldi hitelkártyás vásárlások értéke 3,2 százalékkal, 211,6 milliárd forintra zsugorodott, miközben a betéti kártyás tranzakciók volumenénél látványos, 18 százalékos emelkedést mért az MNB. A hitelkártyás készpénzfelvételek számának 45,7 százalékos, értékének 37,8 százalékos éves csökkenése még akár részben a növekvő pénzügyi tudatosság következménye is lehet – a hitelkártyákkal végrehajtott készpénzfelvételeket különösen magas díjakkal „büntetik” a bankok –, ám a készpénzbefizetések értékénél is 17,4 százalékos visszaesés következett be éves alapon, miközben a számuk 23 százalékkal csökkent.

A kilátások ugyanakkor már valamivel biztatóbbak. Ennek az az egyik oka, hogy januárban megszűnt a fogyasztási hiteleknél élő THM-plafon, ezért a hitelintézetek sorban vezették vissza az átmenetileg felfüggesztett hitelkártya-konstrukcióikat a piacra. A másik az a növekedést támogató tényező, hogy a gazdaság fokozatos újraindulásával, a lakossági fogyasztás várható emelkedésével párhuzamosan újra növekedhet a kereslet az utóbbi években kissé háttérbe szorult hitelkártyák iránt is, miközben az állami ösztönzőkkel támogatott lakáshitelezés és -felújítás áttételesen ezt a részpiacot is fűtheti. További ösztönző lehet az elektronikus fizetési módok egyre nagyobb elfogadottsága és a pénzforgalmi infrastruktúra fejlődése is.