Véget ért a defláció

Csütörtök délután tartja következő kamatdöntő ülését az Európai Központi Bank. Amikor Christine Lagarde a frissített jegybanki makrogazdasági prognózis számait is elárulja.

Az elmúlt 2-3 hónapban az eurózónában átlagosan 30 bázisponttal emelkedtek a 10 éves referenciahozamok, azonban a német és francia hozamszint még így is a negatív tartományban mozog, továbbá a 10 éves olasz és a 10 éves német állampapír hozamkülönbsége is jelentősen emelkedett, ami fontos kockázati mutató az eurózónában – mondta Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője. Hozzátéve:

a kamatszintekben szerinte nem várható változás, a hangsúly inkább a közlemény esetleges változásain, illetve a sajtótájékoztatón elhangzott üzeneteken lehet.

Mint mondta, erősödnek az inflációs félelmek. A koronavírus-járvány leküzdése utáni nyitás új fejezetet nyithat az inflációs folyamatokban. A legutóbbi, decemberi előrejelzésben csupán 1 százalékos inflációt prognosztizáltak, melyet szinte biztosan át fognak írni. Az olaj árfolyama azóta 35 százalékkal emelkedett, és a 70 dolláros szint felé tart, miközben az előző elemzésben még 44 dolláros árfolyammal kalkulált az EKB. Januárban a várt 0,5 százalék helyett 0,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak éves bázison, majd februárban – az előzetes adatok szerint – szintén, így az elemző szerint:

nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a defláció véget ért.

Rövid távon lefelé a mutató növekedési kockázatokkal is számolni kell

– folytatta Varga Zoltán. A koronavírus-járvány harmadik hulláma jelentős károkat okozott az európai gazdaságokban, és nagy valószínűséggel a második negyedévre is áthúzódnak a hatósági korlátozások, melyek elsősorban a szolgáltatási szektort viselik meg. Érdemi javulás csak a járványgörbe csökkenése, és az azt követő járványügyi lazítások után várható. A korábbi előrejelzésben az idei év egészére 3,9 százalékos növekedést jelzett előre az EKB, míg jövőre 4,2 százalékost. Nagy valószínűséggel az idei évre vonatkozó becslést csökkenteni, míg a 2022-est növelni fogják.

Azt is találgatja a piac, hogy csupán kommunikációs váltásra kerül sor, vagy konkrét lépést is bejelentenek?

Az elemző szerint két forgatókönyvet lehet felvázolni, amennyiben a korábbiaknál erőteljesebben ugyan, de továbbra is csak hangsúlyozni fogja a jegybank, hogy a pandémiás-vészhelyzeti eszközvásárlási program (PEPP) rugalmas, és azzal tökéletesen kezelni lehet a helyzetet, illetve a nemkívánatos következményeket, csalódást okozhatnak a piaci szereplőknek, mivel ezt már többször említették, előbb-utóbb a szavakat tetteknek kellene követnie, mivel csorbát szenvedhet a jegybanki hitelesség.

A teljes keretösszeg (1 850 milliárd euró) emelése egyelőre nem várható, azonban megfelelő lépés lenne az eszközvásárlások volumenének növelése a következő hónapokban. Amennyiben erre való utalás vagy konkrét bejelentés lesz a közleményben, az eurózónás kötvényhozamok azonnali csökkenése várható, és kedvező hangulat alakulhat ki a részvénypiacokon.

A jelenlegi helyzetben nem érvényes a 2009-2019 közötti időszakban tapasztalható törvényszerűség, mikor a monetáris lazítás, illetve az eszközvásárlási programok bővítésének bejelentése nagymértékben gyengítette a közös európai fizetőeszközt. Mivel a hozamok emelkedése a gazdasági kilábalást lassítja, illetve veszélyezteti, a PEPP program bővítése, módosítása, vagy az arra tett ígéret az erősebb euró irányába mutatna – hangsúlyozta Varga Zoltán.