Az EKB még nem gondolkodik a monetáris hátszél csökkentésében

Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően változatlanul 0 százalékon tartotta az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlábát, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának 0,25 százalékos, illetve mínusz 0,5 százalékos szintjét, és nem jelentett be változást a monetáris politikájában.

A bank az irányadó kamatokat mindaddig a jelenlegi szinten tarja, amíg az inflációs kilátások meg nem közelítik a 2 százalékos célt,

és amíg ez konzisztensen meg nem jelenik a trendinfláció dinamikájában. Az 1850 milliárd eurós pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) kötvényvásárlásaival, mindaddig támogatja a gazdasági kilábalást, amíg a válság hatásai mutatkoznak, de legalább 2022 március végéig – áll a bank döntés után kiadott közleményében.

Nem vártak meglepetést az elemzők, miután a gazdaság és az infláció, a márciusi 1,3 százalékkal nagyjából jó úton halad,

az oltási folyamat üteme felgyorsult, a finanszírozási feltételek kedvezőek és a piacok nyugodtak. Emellett szerdán a német alkotmánybíróság elhárította az akadályt a 750 milliárd eurós európai uniós újjáépítési alap német alkalmazása elől, így júliustól megnyílhatnak a pénzcsapok Európában.

Amint a gazdasági fellendülés érvényesül, az elemzők szerint az EKB elkezdi majd csökkenteni a kötvényvásárlásokat.

A legfontosabb kérdés, hogy ez mikor következik be, és mekkora hozamemelkedést tolerál majd a bank.

Christine Lagarde, az EKB elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatója hangsúlyozta, hogy

egyértelműek a kilábalás jelei, és a bank ösztönző intézkedései jelenleg megfelelően támogatják a világjárvány sújtotta európai gazdaságot,

de szükség van még egy kis időre ahhoz, hogy a gazdaság erőre kapjon a járvány okozta sokk után, ezért az ösztönzők túl korai csökkentése sokkal költségesebb lenne, mint a későbbi leállítás. Lagarde elmondta, hogy a mostani kamatdöntést alkalmával nem tárgyaltak a PEPP fokozatos megszüntetéséről, mert még nincs itt az ideje.

A bank a hitelfelvételi költségeket rekord alacsony szinten tartja a PEPP felpörgetett kötvényvásárlásai segítségével, amit a negyedév során hasonló szinten – a piaci feltételek változására rugalmasan reagálva – továbbra is fenn kíván tartani, ezzel is támogatva a gazdasági kilábalást. A múlt hónapban a jegybank ígéretet tett a kötvényvásárlások ütemének növelésére, a hozamok megugrása miatt. Azóta az eurózóna központi bankjai átlagosan heti 17 milliárd eurót költöttek el, szemben az év elején tapasztalt mintegy 14 milliárd euróval.

Ennek köszönhetően az övezet kötvényeinek hozama csökkent,

jelenleg körülbelül azon a szinten mozog, ahol az EKB előző, március 11-i monetáris politikai ülésekor állt, az inflációval korrigált reálhozamok negatívak, és még alacsonyabbak is a márciusinál, amit a döntéshozók továbbra is ezen a szinten kívánnak tartani. A jelenlegi ütemben azonban az EKB minden bizonnyal kimeríti a vásárlási kvótáját a tervezett jövő év március vége előtt. Lagarde azonban nem utalt arra, hogy a bank júliusig lassítaná a kötvényvásárlást, hogy a PEPP-programot a tervezett időben leállíthassa.

Holott több elemző – köztük Holger Schmieding, a Berenberg közgazdásza – szerint a második félévre vonatkozó gazdasági kilátások, az inflációs várakozások és a felpörgő oltási folyamat ezt indokolná. Klaas Knot, az EKB kormányzótanácsának egyik legkonzervatívabb tagja már a monetáris ülést megelőzően úgy érvelt, hogy júniusban elkezdődhet a kötvényvásárlások ütemének lassítása, még akkor is, ha sokan ellenzik ezt az ötletet, tekintettel a járvány súlyos harmadik hullámára. Lagarde beszédének hatására az euróövezeti kötvények hozama csökkenni kezdett.

Más központi bankok már tettek bejelentést az ösztönzők kivezetésére. A kanadai jegybank szerdán jelezte, hogy 2022 végén megkezdheti a kamatlábak emelését, miután jelentősen javította a kanadai gazdaság kilátásait, és szűkítette a kötvényvásárlási programja hatókörét.