Az utalások fele már azonnali

Újabb mérföldkövet tudhat maga mögött a tavaly már­cius 2-án debütált azonnali fizetési rendszer (afr): a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint az elmúlt év negyedik negyedében

a hazai átutalási forgalomban átlépte az 50 százalékot a hét minden napján maximum öt másodperc alatt teljesülő tranzakciókkal operáló rendszer részaránya.

Az elmúlt év utolsó három hónapjában 36,92 millió tranzakciót jegyzett fel a statisztika. A maximum 10 millió forintos összeghatárig rendelkezésre álló fizetési metódusnak köszönhetően csaknem 7590 milliárd forint került pillanatok alatt a feladótól a címzetthez.

Miközben már minden második utalás az afr-ben zajlik, az átutalási mód részaránya a teljes banki átutalási forgalomban továbbra is csekély – immár második negyedéve

a bankrendszerben számlát cserélő pénzek mindössze 4 százaléka köthető az új rendszerhez.

Mindez annak ellenére meglepő, hogy szeptember elejétől az MNB elérhetővé tette az afr-ben a döntően vállalkozók által használt tranzakciótípusokat (vállalati kötegelt átutalások, illetve rendszeres és értéknapos átutalások), és sokan azt remélték, hogy jelentős mértékben megugrik majd a forgalom. Bár a teljes átutalási forgalommal való összevetésben még nem látszik, hogy az új megoldások komolyan megnyomták az utalások számát, ám az afr-forgalmon belül egyértelműen tapasztalható egyfajta ugrás 2020 harmadik negyedévéhez képest.

Az év utolsó három hónapjában ugyanis az afr-tranzakciók száma 12,3, az értékük pedig csaknem 21 százalékkal haladta meg az előző negyedév adatait.

A gyorsulás üteme mind darabszámban, mind értékben a kétszerese volt annak, mint amit háromhavi összevetésben a 2020. július–szeptemberi időszakban fel lehetett mutatni.

Mindennek köszönhetően az

egy afr-tranzakcióra jutó átlagérték új történelmi csúcsra, 205 555 forintra emelkedett,

miközben az indulásakor, 2020 márciusában az átlagos utalási érték még csak 164 522 forint volt. Egyértelmű sikerként lehet elkönyvelni azt is, hogy a rendszerben naponta feldolgozott tranzakciók száma meghaladta már a 400 ezret. Ennél nagyobb számot csak az indulás hónapjában lehetett kimutatni, de a tavaly márciusi adatot nem érdemes alapnak tekinteni, hiszen akkor még újdonságként hatott az afr-utalás, ezért sokan próbálták ki, ráadásul az első hetekben több százezer tesztutalást is lebonyolítottak a bankok.

Egyelőre késik az igazi áttörés, ugyanakkor az azonnali fizetési rendszer kényelmi szolgáltatás a másodlagos azonosítók használata terén. Bár örömteli, hogy az elmúlt év utolsó negyedében 31 százalékkal, csaknem 18 200 számlával bővült azoknak a fizetési számláknak a száma, ahol a tulajdonos e-mail-címet, telefonszámot vagy például adószámot adott meg a könnyebb azonosíthatóság érdekében, ám

még így is csak 76 434 fizetési számlához rendeltek másodlagos azonosítót, ami az összes használt hazai számlának a 0,59 százaléka.

Bizakodásra adhat okot, hogy a másodlagos azonosító használatával lebonyolított tranzakciók száma 22,14, az értéke 41,7 százalékkal emelkedett a harmadik negyedévhez képest, de három hónap alatt még így is alig több mint 12 ezer (napi 134) ilyen utalás volt a rendszerben, ennek összértéke 888 millió forint volt.

Fizetési kérelem – kudarc

Miközben sokan azt gondolták, hogy az afr meghozza a sárga csekk halálát a szolgáltató által kezdeményezett, az adós által jóváhagyható fizetési kérelemmel, ez ma nagyon messzinek tűnik. Miután egyelőre nehéz az átjárás a szolgáltatásban a bankok között, a nagy szolgáltatók még nem fejlesztik ezt a megoldást. Ez mutatkozik meg abban, hogy tavaly az utolsó negyedévben mindössze 427 fizetési kérelemmel indult átutalás teljesült 12 millió forint értékben. Ez darabszámban 10, értékben 25 százalékos visszaesés a harmadik negyedévhez képest. | VG