Szépen gyarapodott a befektetési alapokban lévő vagyon

Remek hónapot és első negyedévet zártak a Magyarországon működő befektetési alapok – közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége.

Az Bamosz-tagok által kezelt vagyon szépen hízott márciusban: a befektetések hozam- és árfolyamváltozása, valamint az alapokba történt tőkebeáramlás együttesen 137 milliárd forinttal (2 százalékkal) növelte az állomány hó végi értékét. Ezzel a profi befektetőkre bízott megtakarítások összege 7110,4 milliárd forint volt március végén, s ennek kicsivel több, mint a fele összpontosult nyilvános nyílt végű (hagyományos) befektetési alapokban.

A népszerűségüket korábban elvesztő pénzpiaci alapokból lassult, szinte megállt a tőkekivonás, a negyedév végén 37,7 milliárd forint pihent ilyen típusú befektetési jegyekben. Fél százalékkal, 1508 milliárd forintra morzsolódott a kötvényalapok vagyona, az összeg kétharmadát rövid futamidejű hitelpapírokba fektették a portfóliómenedzserek. A tőkekiáramlás ebből a kategóriából nem volt számottevő, csak 1,4 milliárd forintot tett ki. Nem igazán járt jól, aki dollárkötvényt tartott márciusban: az emelkedő amerikai hozamtrend folyamatosan erodálta a már kibocsátott kötvények értékét, az ilyen befektetésekben lévő összeg 11 milliárd forinttal csökkent.

Nagyot hízott viszont a részvényekbe fektető alapokban lévő vagyon,

egy hónap alatt 5,4 százalékkal (35,6 milliárd forinttal), 692,5 milliárd forintra nőtt a hó végi mérleg. A növekedés harmada, 12,7 milliárd forint volt a tőkemozgások eredménye, ez kissé alacsonyabb a februári értéknél, a többi az emelkedő árfolyamoknak köszönhető. A részvényalapokban lévő vagyon nettó eszközértéke az év elejétől számítva átlagosan 14,2 százalékkal, 86 milliárd forinttal emelkedett.

Több hazai részvényalap is 10 százalék feletti hozamot termelt az elmúlt három hónapban:

ilyen például az MKB Észak-amerikai Részvényalapja 10,8 százalékkal, a Hold Deep Valueje 11,4-del, vagy az Accorde több görög részvényalapja (Spartan) is, amelyek 11–12 százalék közötti hasznot hoztak. Van példa óriási mínuszokra is, három hónap alatt több mint 20 százalékot lehetett bukni a török tőzsdén kitettséget felvevő alapokkal.

A részvénytúlsúlyos alapok közül különösen jól teljesítettek a fejlett piaci és a globális alapok,

ami aligha meglepő a vezető amerikai tőzsdeindex – S&P 500 – márciusban produkált, 4,1 százalékos menetelése láttán. A negyedév végén a vegyes alapokban 1488 milliárd forintot, a más befektetési alapokból válogató portfóliókban 1691,6 milliárdot, míg ingatlanalapokban 1673,7 milliárdot parkoltattak a befektetők. A befektetésijegy-forgalmazás összesített nettó egyenlege 66,4 milliárd forint volt a harmadik hónapban, ilyen magas számra az elmúlt időszakban csak az év végi hajrában volt példa. Tulajdonképpen a teljes, 137 milliárd forintos vagyonnövekedés fele volt köszönhető a megtakarítóknak, a másik felét viszont a portfóliómenedzserek szállították.