További cégek is kaphatnak gyorskölcsönt

A Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön ilyen debütálására számítottak?

Voltak, akik úgy vélték, hogy heteken belül elfogy a keret, mi jóval óvatosabb terveket készítettünk, hiszen a piacon teljesen új hiteltermékről, sőt a korábbiaktól nagyban eltérő konstrukcióról van szó. A folyósításban összességében előbbre járunk a terveinknél, e hét elején meghaladták a 35 milliárd forintot a befogadott hitelkérelmek

Az igénylők eddig átlagosan 9 millió forintot vettek fel, ami jól mutatja, hogy az MFB a hitelprogram feltételeinek kialakításakor jól mérte fel a vállalkozások igényeit. Annak is örülünk, hogy amellett, hogy a konstrukciót elsősorban a más, uniós alapú finanszírozásból jórészt kizárt közép-magyarországi vállalkozások keresik, a dél-alföldi és a nyugat-dunántúli cégek érdeklődése is kiemelkedő.

A közelmúltban a kamatmentes gyorskölcsönt egy másik „nullás hitel”, a KKV Technológia Hitelprogram új forrása is kiegészítette. Itt milyen eredményt értek el?

Miután itt már bejáratott, régi konstrukcióról volt szó, nem lepődtünk meg, hogy a korábbi ciklusokban esetleg forráshoz nem jutó vállalkozások azonnal rárepültek a meghirdetett 34 milliárdra. Persze az is komoly különbség, hogy az eddig is az MFB gazdaságélénkítő csomagja húzótermékének számító hitel esetében nem 10, hanem 80 millió forint volt a finanszírozás maximális összege, így a meghirdetett keret alig tíz nap alatt elfogyott, a programot újra fel kellett függesztenünk. Ezzel nem egészen egy hónap alatt összesen több mint 70 milliárd forint kamatmentes finanszírozással segíthettük a vállalkozásokat.

Az igény továbbra is hatalmas. Mit tudnak tenni?

Az talán az elmúlt hetekben is nyilvánvalóvá vált, hogy az MFB a termékeivel valóban érdemi segítséget akar nyújtani a Covid–19-járvány gazdasági hatásaival küzdő vállalkozásoknak. A kormány döntésével összhangban a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsönnel elsőként a leginkább érintett ágazatoknak biztosítottunk forrást, hogy a bér-, járulék-, rezsi- és működési költségeiket fizetni tudják, illetve fedezetet teremtsünk az újranyitáskor szükséges készletek finanszírozására. A programot eddig is folyamatosan, az igények szerint alakítottuk – április 12-től már a 2019-ben alapított vállalkozások is igényelhetik a kölcsönt, s már a korábbi tulajdonosváltás sem kizáró ok.

Most, amikor az átoltottság bővülésével fokozatosan beindulhat a normális élet, és a gyorskölcsönben eddig felülreprezentált szolgáltató ágazatok képviselői újranyithatnak, úgy gondoljuk, hogy a lehetőséget a többi vállalkozásnak is biztosítanunk kell. Épp ezért május első felében terveink szerint kiszélesítjük az igénylők körét, azaz a TEÁOR-kód mellett az egyéb feltételeknek megfelelő vállalkozások is igényelhetik majd a kamatmentes gyorskölcsönt. A termék pontosan beleillik a fejlesztési banki szerepbe, hiszen a gazdaságot érintő hatások miatt a kereskedelmi bankok kockázati étvágya csökkent. Az MFB feladata, hogy ellensúlyozza e folyamatot, vagyis biztosítsa a lehetőséget minden életképes vállalkozásnak, amely önhibáján kívül került nehéz helyzetbe.

Egyes vélemények szerint a fen­tiek miatt a gyorskölcsön kvázi fedezetlen hitelként működik, sokan magas bedőlési arányt vizionálnak. Mit gondol erről?

Egyrészt eddig az igénylők zöme valós üzleti tervvel érkezett, amelyben a gyorskölcsön csak a mindennapi finanszírozást támasztja meg, és később komolyabb fejlesztést terveznek.

Ezért aligha kockáztatják meg például, hogy elessenek a 2021–2027-es uniós fejlesztési időszak EU-s forrásaitól.

A gyorskölcsön emellett olyan mikrovállalkozásokat ért el, amelyeknél a személyes ismertség, a reputáció messzemenően fontos – egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy rossz hírbe keveredjenek, hiszen később is a jelenlegi közösségükben szeretnének dolgozni. Mindezek miatt nem tartunk komoly bedőlésektől.

Hogyan hatott a bank eredményességére az MFB tavalyi hitelboomja?

Csoportszinten tavaly 2300 milliárd forintnyi hitel- és tőkefinanszírozás, valamint garancianyújtás történt, ezzel az előzetes becslések szerint az MFB csoport tagjai együtt 0,8 százalékkal járulhatnak hozzá a 2020-as hazai GDP-hez. Ekkora aktivitásra azonban nem lehet tartósan berendezkedni, de reméljük, hogy nem is kell, mert az élet normalizálódásával a klasszikus bankszektor visszaveszi a primátusát a forrásbiztosításban. Azt gondolom, az a normális szint, ha az MFB-hez kapcsolt programok adják a hitel- és kötvényfinanszírozás 20, míg a befektetési és tőkefinanszírozás 10 százalékát.

Ma ennél lényegesen magasabb szinteken vagyunk.

Úgy számolunk, hogy aktivitásunk 2023 második felére áll vissza a pandémia előtti szintjére, de akkor is hangsúlyos partnerei akarunk lenni a bankszektornak. Személyes célom, hogy továbbra is fennmaradjanak a refinanszírozásra épülő konstrukciók, illetve, hogy még jelentősebben segíthessük garanciatermékekkel a vállalati hitelezést.

Természetesen az említett rekordfolyósítás önmagában olyan aktivitást hozott, amely alapvetően befolyásolta az MFB eredményességét. Számomra és a tulajdonosok számára egyértelmű, hogy ilyen gazdasági helyzetben nem a profitabilitás jelzi elsődlegesen, hogy jól végeztük a munkánkat, hanem, ha azt látjuk, hogy az MFB ellátja fő feladatát, segíti a vállalkozások talpon maradását, a munkahelyek megőrzését és az erőteljes újraindulást. Emellett forrást tud nyújtani a versenyelőnyt jelentő beruházásokhoz, fejlesztésekhez. Reméljük, hogy a gazdaság gyorsan magára talál, és szűkül azoknak a vállalkozásoknak a köre, amelyeknek ma csak az MFB termékei jelentik az esélyt az előrelépésre.