Továbbra is úszunk a készpénzben

Az első negyedév végére 7388 milliárd forintra nőtt a forgalomban lévő készpénzállomány, a növekedés éves szinten 8,52 százalékra mérséklődött a decemberi 10 százalékról. Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a monetáris tanács márciusi ülése után arról beszélt, hogy a hazai készpénzállomány bővülése tavaly beleillett a nemzetközi trendekbe. Szavai szerint az eurózónában a készpénzállomány növekedése több mint 12 százalékos, a dollárkészpénz iránti igény bővülése 17 százalékos volt a pandémiával terhelt évben. Csehországban körülbelül akkora volt a készpénzállomány bővülése tavaly, mint hazánkban, ám például Lengyelországban harmadával volt több készpénz 2021 márciusában, mint egy évvel korábban – mondta az alelnök.

A helyzetet árnyalja, hogy Magyarországon a bruttó hazai termékhez (GDP) mért készpénzállomány hagyományosan rendkívül magas. A nemzetközi statisztikákban fellelhető adatok szerint 2019-ben az akkor még 6627 milliárdos készpénzállomány a GDP 13,9 százalékát tette ki.

Ennél magasabb értéket az Európai Unióban csak Görögországban, Bulgáriában, Lettországban, Litvániában és Szlovákiában mértek. Az EU egészében 10,21 százalékos volt a készpénz GDP-hez viszonyított átlaga, míg az eurózónában – mivel ezen a listán nem szerepelnek az 1,3 százalékos mutatóval rendelkező svédek és a 3,5 százalékos aránnyal büszkélkedő britek – 11,17 százalékos átlagérték alakult ki 2019 végére.

A „trendbe illeszkedő” magyar készpénzállomány-növekedés miatt továbbra is az egyik legtöbbször készpénzt használó ország vagyunk.

A túl gyakori készpénzhasználat egyik okaként az otthon parkoltatott pénzeket szokás említeni. A párnaciha használatát az alacsony kamatkörnyezet mellett a koronavírus-járvány miatti bizonytalanság is erősíthette. Ez akkor is igaz, ha az MNB tavaly csak az első zárás környékén, néhány napig mért nagyobb készpénzfelvételi dömpinget.

Az MNB egy korábbi szakmai állásfoglalásában arra emlékeztetett, hogy tavaly, a koronavírus-járvány első szakaszában a kényszerű zárások miatt az online pénztárgépeken regisztrált vásárlási tranzakciók száma nagymértékben, mintegy 30 százalékkal zuhant. Bár a kiskereskedelmi forgalom volumene végül is minimális, 0,2 százalékos mínuszt mutatott csak 2020 végén, ám a fizetési forgalomban drámai átalakulást jelez, hogy a bankkártyás vásárlások összegében ebben a helyzetben is jelentékeny, 7 százalékos emelkedés ment végbe. A jegybank értékelése szerint a kereskedelmi forgalomban leginkább a kis összegű, készpénzes tranzakciókat vetette vissza a pandémia. Ennek ellenére a készpénzhasználat aránya még a legvészesebb időkben, 2020 áprilisában is a teljes forgalom 76,3 százalékát tette ki a fizetések darabszámát és 59,2 százalékát az elköltött összeget figyelembe véve.

Bartha Lajos, a jegybank pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója a Világgazdaság tavaly őszi üzleti reggelijén arról beszélt, hogy

az elektronikus fizetés részaránya – amelyből a bankkártyás fizetés mellett egyre nagyobb részt hasít ki magának az azonnali fizetési rendszer is – 2030-ra a jelenlegi 15-20 százalékról 45-50 százalékra emelkedhet.

Ehhez Bartha Lajos szerint évi 200 millió új elektronikus tranzakcióra van szükség, ezt tavaly nem sikerült elérni. Miközben az átutalások száma a 2019-es 14 milliónál nagyobb mértékben, 16,5 millió tranzakcióval 278,4 millióra nőtt, az előző évben még 140 millióval bővülő bankkártyás tranzakciók száma tavaly csak 64,4 millióval, 969,5 millióra emelkedett. A szakértők szerint ahhoz, hogy a nemzetgazdasági szinten százmilliárdos megtakarítást hozó elektronikus fizetés nagyobb részarányt szakíthasson ki a készpénz ellenében a fizetési tortából, továbbra is szükség lenne a digitális tranzakciókat is sújtó tranzakciós illeték kivezetésére – enélkül ugyanis nehéz lesz a párnacihából számlákra vinni a pénzeket.