BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Védőernyő alatt a törlesztők

A futamidő jelentős meghosszabbításával és a visszafizetendő többlettel most szembesülő ügyfelek számára is kedvező megoldás lehetne, ha a moratóriumi jogszabály lehetővé tenné, hogy az ügyfél kérhesse: a törlesztés újraindításakor emelkedjen a törlesztőrészlete.

Nagy viharokat kavarnak a moratóriumelszámolások. Mint ismert, a törlesztési moratórium szabályai szerint a pénzintézeteknek a december végén lejáró moratórium 1 után írásban kellett értesíteniük a fizetéskönnyítő megoldással élő ügyfeleket arról, hogy a havi törlesztőrészlet elmaradása okán miként módosul hitelük jövőbeli lefolyása.

Bár elég komoly tájékoztatás folyt, sokan csak ebből az értesítőből szembesültek azzal, hogy a törlesztési moratórium nem pusztán azt jelenti, hogy azon hónapok törlesztőrészleteit kell a későbbiekben pótolni, amelyeket 2020 márciusát követően nem fizettek meg bankjuknak, hanem a moratórium időszaka alatt ki nem fizetett kamattartozást is.

A jogszabály itt az ügyfelek számára kedvező megoldást alkalmaz:

a felgyülemlett kamattartozás nem tőkésedhet, azaz tilos kamatos kamat számolása.

Fontos hangsúlyozni, hogy a magyarországi moratórium nemzetközi összehasonlításban már ebben a feltételben is kiemelkedően ügyfélbarátnak mondható, de emellett az is szinte példátlan, hogy nálunk a védelem automatikusan minden hitelre kiterjed – míg máshol az ügyfeleknek jellemzően maguknak kellett kérni, hogy a védernyő alá kerüljenek.

Első ránézésre az is komoly védelem az adósoknak, hogy a törvény előírja:

a moratórium lejárta után a havi törlesztőrészletek sem emelkedhetnek amiatt, mert valaki igénybe vette a fizetéskönnyítést.

Fotó: Vémi Zoltán

A jogszabály ezért azt a megoldást alkalmazza, hogy a hitel futamidejét automatikusan meghosszabbítja a követelés visszafizetésének idejéig. Ez biztosítja azt, hogy a törlesztésbe visszatérők ne szembesüljenek extra terhekkel – a szakemberek szerint az önmagában gondot okoz majd, hogy a moratórium 2-vel is élők esetében 15 hónap után kell majd újra hozzákezdeni a rendes törlesztéshez.

A futamidő-hosszabbítás hátulütője ugyanakkor, hogy a most elhalasztott fizetés akár 10-15 évvel későbbre tolódik,

addig pedig ez a követelés normál módon természetesen kamatozik. Így viszont a hátralévő futamidő számottevően megnövekedhet. Ez az, amivel most, az értesítő kézbesítésekor az adósok jó része szembesült.

A Magyar Nemzeti Bank ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy jelen értékben a most elkölthető 100 ezer forint bizonyosan többet ér, mint a futamidő végén megfizetendő 140-150 ezer forint – hiszen inflálódhat a forint, javulhat a háztartások anyagi helyzete – de az átlagember nehezen érti ezt a közgazdasági érvelést.

A Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők egyetértettek abban,

hogy azok számára, akiknek anyagi helyzetét nem viselte meg jelentősen a pandémia, lehetőséget lehetne kínálni, hogy a törlesztésbe történő visszatérésük idején nyilatkozhassanak arról, vállalják-e azt, hogy az újrakezdett törlesztésnél az első hónaptól megkezdődjön a felhalmozott kamat visszafizetése.

Ebben az esetben ugyanis egy 10 milliós hitel esetén a havi törlesztőrészlet néhány száz, maximum ezer forinttal emelkedne (a hátralévő futamidő függvényében), cserébe a hitel valóban csak a moratóriumban töltött hónapokkal hosszabbodna meg.

Azok számára pedig, akiknek ez a megoldás ma még – például rossz anyagi helyzetük miatt – nem vállalható, a szakértők szerint a prolongált tőke- és kamattartozásra lehetőséget kellene biztosítani költségmentes elő- és/vagy végtörlesztésre. Így a későbbiekben – ha anyagi helyzete megengedi – minden adós visszatérhetne az eredeti futamidőhöz. (Ez utóbbi megoldással kapcsolatban azért van morális kérdés is, hiszen akinek ezt a megoldást megengedik, lényegében költségmentesen használhatta a bank pénzét – noha meglehet, nem is volt rá szüksége.)

Mindkét megoldásra egyedileg már van példa a pénzintézeteknél.

A megoldás tömegesedéséhez az kellene, hogy az alternatív törlesztési lehetőségek a moratóriumról rendelkező jogszabályba kerüljenek.

Addig ugyanis csak a futamidő-hosszabbításról szóló szerződésmódosítás hajtható végre a törvény erejénél fogva automatikusan a szerződéseken, minden más, a hitel törlesztésével kapcsolatos módosításhoz garanciális elemek – például a szerződésmódosítás közjegyzői okiratba foglalása – szükségesek, amelyek jelentősen megemelik ezen megoldások költségét.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.