Egyre kevesebb a mulasztó adós

A KHR lakossági és vállalkozási alrendszerében is tovább csökkent a nyilvántartott mulasztások száma az első negyedévben – derül ki a BISZ Zrt. adataiból. A társaság hitelezési indexe szerint tavaly jelentősen visszaesett a hitelezési aktivitás Magyarországon, de a negyedik negyedév már biztatóan alakult.

Barát Mihály

2021.05.06, 16:11

Tovább csökkent az első negyedévben nyilvántartott mulasztások száma a BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. által működtetett Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) lakossági alrendszerében:

március végén összesen 1,132 millió érintett szerződést tartott nyilván a társaság, ami 48 ezerrel – 4,1 százalékkal – kevesebb a 2020. véginél.

A még fennálló mulasztások száma ennél is gyorsabb ütemben csökkent a KHR lakossági alrendszerében: a 889 ezres szám 6,2 százalékos csökkenést tükröz az egy negyedévvel korábbihoz képest. A megszűnt lakossági mulasztások száma viszont 11 ezerrel, 243 ezerre emelkedett az idei év első három hónapjában.

A lakossági KHR-ben március végén összesen 9,324 millió szerződés szerepelt március végén, ami 91 ezerrel kevesebb a 2020. véginél. Az utóbbi évek trendjének megfelelően a lakossági alrendszerben szereplő természetes személyek száma is csökkent az év első három hónapjában:

március végén 4,944 milliót ért el, 20 ezerrel kevesebbet a három hónappal korábbinál.

A KHR mulasztási listáján szereplő lakossági hitelszerződések számának mérséklődéséhez tavaly a 2020 márciusa óta élő hiteltörlesztési moratórium is hozzájárulhatott, és persze az is, hogy mind a KHR-ben szereplő szerződések száma, mind a rendszerben szereplő magánszemélyeké lassú csökkenést mutatott.

A vállalkozási alrendszerben hasonló tendenciák érvényesültek az első negyedévben: márciusban 160 ezret ért el az összes nyilvántartott késedelem száma, ami 9 ezerrel kevesebb a múlt év decemberinél.

Ezekből egyébként mindössze 18 ezer volt még fennálló, ami enyhe visszaesést tükröz a megelőző negyedévi 20 ezerhez képest.

Az összes, a KHR-ben szereplő vállalkozási hitelszerződés számában ugyanakkor enyhe emelkedést mutatott ki az első negyedévre vonatkozóan a BISZ Zrt., a március végén nyilvántartott 1,033 millió szerződés 18 ezerrel volt több a három hónappal korábbinál.

A BISZ honlapján szereplő tájékoztató szerint a társaság a következő időszakban a nála felhalmozódott adattömeg feldolgozása után különböző performanciamutatókat is közzétesz a hitelezési piacról. Ezek közül az első, már elindult mutató a BISZ Hitelezési Index (BHI), amely a hitelezés változását jelzi a vizsgált ciklusban az új hitelszerződések megjelenésének darabszámvizsgálatával. A mutatóban a vizsgált ciklus új hiteleinek számát vetik össze az előző év azonos időszaka hiteleinek számával. Az index eredményét százalékban határozzák meg, és azt mutatja, hogy az egy évvel korábbi negyedévhez képest – ezt veszik száz százaléknak – csökkent vagy növekedett-e a vizsgált negyedév teljesítménye. A pandémia első hullámával beköszönő új helyzet nagyon komoly megtorpanást okozott a hitelezésben:

a második negyedévben produkált, 40 százalékot meghaladó visszaesés drámai évet jósolt, a BHI pedig 53 százalékra csökkent.

Fokozatos javulás után viszont az utolsó negyedév váratlanul erősre sikeredett, így a BHI értéke 75 százalékra kapaszkodott vissza. A BHI adatai szerint a járvány a lakossági piacot viselte meg inkább: ott a második negyedévi mélypontnál 52 százalékos volt az alindex (BHI-L) értéke, amelyet 2020 utolsó negyedévére 72 százalékra sikerült feltornászni. A pandémiás sokk a vállalkozási alindexnél (BHI-V) is éreztette hatását, amelynél az érték a második negyedévre 66 százalékra esett vissza. Részben az állami programok ösztönző hatásának köszönhetően viszont itt nagyon gyors javulás következett be, és a BHI-V értéke az utolsó negyedévre elérte a 99 százalékot.