Elemzők: a Richtert érintené legrosszabbul a kamatemelés

Alapvetően másként hatna egy esetleges kamatemelés a magyar vezető részvényekre a Világgazdaság által megkérdezett elemzők szerint. A piac hevesen reagált Virág Barnabás Reutersnek adott nyilatkozatára, a magyar deviza éves csúcsára, 351,75 forintra erősödött az euroval szemben.

Az MNB alelnöke ugyanis azt mondta, a gazdaság nyitásával együtt gyorsuló infláció miatt, akár már júniusban, megelőző jelleggel kamatot emelhet a jegybank, és az egyhetes betéti rátához is hozzányúlhatnak.

A szakértők abban egyetértenek, hogy a BUX-ban kiemelkedő súllyal szereplő OTP-nek a hitelezési marzsok átrendeződése miatt kedvező lenne az irányadó ráta megemelése.

Az Erste Befektetési Zrt. stratégája szerint bár a pénzintézet bevételeinek fele külföldről származik, így egy esetlegesen erősebb forint erodálhatja ezt az eredményt, mégis a hitel-hatás jóval fontosabb, és jobban hat a bank bevételeire, mit egy, az utóbbi hónapokban jellemzőnél nagyjából 10 forinttal erősebb hazai fizetőeszköz.

Miró József alapvetően nem számít arra, hogy az euró árfolyama a 345-355-ös szint alá kerülne.

Összességében a kamatemelés első körben mindig csökkenti a részvénypiacok népszerűségét, aztán az infláció valós felfutásával a befektetők visszatérnek kedvenc cégeikhez – írja le a közeljövő valószínűsíthető pályáját Miró József. A legrosszabbul a tipikusan növekedési részvényekre hat ez a jelenség, ezt számtalan tengerentúli példa bizonyítja. Ugyan a magyar piacon klasszikus értelemben vett növekedési papír nincs, a Richtert lehet az ilyen részvényekhez hasonlítani.

A gyógyszerrészvényt nemzetközi hatások mozgatják, de a Vraylar-kitettsége igen magas.

Tény, hogy a magyar blue-chipek közül a Richterre hat legrosszabbul a kamatemelési várakozás az Erste szakértője szerint. Emellett a gyógyszercég kötvénykibocsátásban is gondolkodik, amit szintén egy magasabb hozamszint mellett tud majd piacra dobni, mint korábban tehette volna. Azok a társaságok jártak jól, amelyek nemrég léptek ki a kötvénypiacra, mert ki tudták használni a történelmi mélységben lévő hozamszinteket.

A Magyar Telekom számára is inkább kedvezőtlen lenne az alapkamat-emelése.

Miró József szerint ugyanis tovább erodálja az amúgy is alacsony osztalékszintet, a 3,6 százalék körüli hozammal már egy 1,5 százalékra emelkedő egyhetes betéti ráta már tud versenyezni – hangsúlyozta Miró.

A Mol-ra viszonylag csekély hatása van az alapkamat-szintjének, az olajpapírnál a finomítói-, és petrolkémiai marzsok a meghatározóak, az olajár és az üzemanyagigény mellett.

Az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője pedig úgy véli, hogy a gazdaság nyitásával nő az üzemanyagfogyasztás, ami a magyar olajcég számára kedvező hír. Ugyanakkor nem lehet számítani arra, hogy a jegybank június 22-i üléséig vállalati kötvényikibocsátási-boom kezdődne, ugyanis az MNB alelnökének nyilatkozatára azonnal emelkedéssel reagáltak a kötvényhozamok, így tehát már most is csak az eddigieknél magasabb prémiummal tudnák értékesíteni kötvényeiket a cégek – hangsúlyozta Varga Zoltán.

Azért nem lehet szó nélkül elmenni a hitelek átárazódása mellett sem.

A szakértő szerint ez azonban egy akár 30 bázispontos kamatemelés esetén sem lenne annyira jelentős, ami visszafogná a hiteléhséget, így tehát az OTP-nél nem kell tartsanak a csökkenő hitelkereslettől.

Összességében Varga Zoltán szerint trendfordulótól nem kell tartani a BÉT-en, az elmúlt hónapok nagy növekedése nem fog erodálódni, de a portfóliók átrendeződése elindulhat. A Budapesti Értéktőzsdén azonban ez azért sem lesz annyira látványos, mert a hatásokat torzítja jelentős súllyal szereplő OTP-részvény, és a MOL papírja, amely Blue-Chipek számára pedig nem lesz kedvezőtlen egy esetleges kamatemelés.

Idei csúcson az OTP-részvények

Sok a nyitott kérdés a törlesztési moratórium esetleges meghosszabbításáról, így elemzők szerint korai még véleményt mondani, hogyan hat az intézkedés a magyar anyabankra és hitelállományának egyharmadára.