Érdemes kölcsönadni a bitcoint?

Alapos összeállítást közölt a Bloomberg a kriptopénzekre adott kamatokról. Az írás szerint hiába kaphatunk sokkal magasabb kamatokat, mint a bankbetétekre, a veszélyek is sokkal nagyobbak.

A bitcoin beérkezését is jelentheti a hagyományos bankokhoz hasonló szolgáltatások megjelenése, ahol egy közvetítőn keresztül igencsak magas hozammal adhatjuk kölcsön a pénzünket.

Ám a veszélyek nem csupán az eszköz volatilitása miatt magasabbak, hanem azért is, mert nincsenek meg azok a biztosítékok, melyek a hagyományos pénzeket támogatják. Nincs betétbiztosítási alap, ha a közvetítő csődbe megy oda a pénzünk.

A kriptohitelező Nexo, mely magát bankolás kriptóval szlogennel hirdeti például hiába hirdeti a 375 millió dolláros biztosítását, az csupán a kifejezett bűncselekmények esetén nyújt fedezetet, a rossz kölcsönökön elszenvedett veszteségekre nem.

A hozamok megjelenése némiképp meglepő a kriptók világában, hiszen a hagyományos pénzügyi rendszer elől menekülők hozták létre ezeket az eszközöket. A befektetés értékének emelkedésére játszó, hosszú ideig azt megtartó befektetők nem is nagyon éreznek késztetést, hogy némi hozam fejében megadják privát kulcsukat, mely a coinokhoz történő hozzáféréshez szükséges.

Ennek ellenére ezen eszközökhöz kapcsolódva létrejött egy vadnyugati Wall Streetre emlékeztető piac derivatívákkal, arbitrázzsal, hitelezéssel és mindenféle közvetítővel.

A hozamok alján található például a Gemini Earn ajánlata, mely 2,05 százalékos kamatot kínál. A termék a Winklewoss testvérek kripto tőzsdéjének része, ám az Earn számlán parkoltatott pénzek elhagyják a Geminit és a Genesis nevű céghez kerülnek, mely intézményi és vagyonos magánszemélyek részére adja kölcsön, akiknek mindenféle pénzügyi tranzakcióhoz van szükségük erre.

Ráadásul ez a folyamat a háttérben zajlik és a befektetőknek végső soron bízniuk kell abban, hogy a Genesis helyesen méri fel ügyfelei fizetési képességét.

A vállalat ugyan azt állítja, hogy eddig egyetlen bedőlt hitelkihelyezése sem volt, de ettől még a veszély fennáll és szemben a hagyományos bankokkal az állami betétbiztosítás sem áll a tranzakciók mögött.

A BlockFi, mint az egyik leginkább szem előtt lévő nembanki kripto cég fél bitcoinig 5 százalékot, efölött pedig 20 bitcoinig 2 százalékot fizet kamatként. A cég a betét és hitel mellett kereskedik is a kriptókkal, amire más eszközökkel és hagyománys bankként a Volcker szabály miatt nem lenne lehetősége, pont az ebben rejlő kockázatok miatt. A cég a hitelek bedőlése ellen túlzott mértékű fedezeti elvárásokkal küzd.

A Coinbase, a legnagyobb kriptotőzsde nem kínál hagyományos hozamokat, ám téthozamokat igen. Ezek olyan konstrukciók, melyekre nem igazán hozható párhuzam a pénzügy egyéb területeiről. Ebben a rendszerben, mely nem bitcoin, hanem kevésbé ismert kriptókra alapul, különböző tranzakciók verifikálásához ajánljuk fel a pénzünk jutalomért cserébe. A fő lényeg itt az, hogy olyan kriptók felé tereli a befektetéseket, melyekbe amúgy nem ruházna be a hozamra vágyó.

A bitcoinos keménymag azonban nem kifejezetten hisz a hozamot kínáló szolgáltatásokban és nem igazán kívánja mások gondjaira bízni értékeit, amin a szférában bekövetkezett csődök és bűncselekmények fényében nem is feltétlenül csodálkozhatunk.

Mindenesetre ezek a lehetőségek leginkább azoknak lehetnek vonzóak, akik nem csak a kriptókban, de a közvetítőkben is bíznak.