Jellemző maradt a rizikóvállalás az európai befektetők körében

Mondhatni, fittyet hánytak a koronavírus-járvány harmadik hullámának felfutására az európai befektetők, akik az év első három hónapjában továbbra is erős kockázatkereső üzemmódban maradtak – derül ki a Refinitiv Lipper elemzéséből.

Az amerikai pénzügyi adatszolgáltató összesítése szerint a negyedévben 118,3 milliárd euró friss pénzt öntöttek a befektetési alapokba,

és mivel a piacon elérhető hozamok is igencsak kedvezően alakultak, a teljes, portfóliómenedzserek által gondozott állomány közel 5 százalékkal – mintegy 700 milliárd euróval –, 13,7 ezermilliárd euróra hízott március végére.

A jókora befektetett összeget magas kockázati étvággyal forgatták a megtakarítók, akik

részvényalapokba csaknem 121 milliárd eurót helyeztek el, ezzel egyidejűleg 66,5 milliárdot váltottak vissza a biztonságos és könnyen hozzáférhető, ám alacsony hozamot kínáló pénzpiaci eszközeikből.

A részvényalapokon belül a globális kitettséget adó termékek vonzották magukhoz a legtöbb pénzt, 52,8 milliárd eurót, de keresettek voltak a technológiai, az alternatívenergia-szektorba fektető, illetve a kínai részvényalapok is. Az előbbinél látványosan kisebb kereslet mutatkozott a kötvényalapokra, amelyekben 35,7 milliárd euróval növelték kitettségüket.

A vegyes alapok értékesítése valamivel 29 milliárd euró alatt maradt, míg a kevésbé népszerű árupiaci és ingatlanalapokban 3,7, illetve 1,3 milliárd euró talált helyet magának.

Az állomány túlnyomó részét, 12,6 ezermilliárd eurót, hagyományos befektetési alapokban fialtattak a megtakarítók, a tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) vagyona pedig 1,1 ezermilliárd eurót tett ki, az utóbbi az európai alapkezelői torta 8 százalékát adta.

A jellemzően passzívan kezelt ETF-ek ugyanakkor egyre népszerűbbek, ezt mutatja az is, hogy míg az aktívabb alapkezelői tevékenységet igénylő tradicionális befektetési alapokba mintegy 69 milliárd euró érkezett, az ETF-ek értékesítése a negyedévben már 49,4 milliárd euróra ugrott. Összevetésül:

tavaly egész évben 90,8 milliárd euró érkezett a tőzsdén kereskedhető alapokba.

A kitartó részvénymánia és a – főként nyugati – tőzsdeindexek emelkedésének köszönhetően 10 százalékkal gyarapodott a periódusban a részvényalapok vagyona, 5,6 ezermilliárd eurós eszközértékükkel már az alapkezelői torta 43 százalékát adják. A második legnagyobb vagyonnal rendelkező kötvényalapok állománya nem változott érdemben, továbbra is minden negyedik befektetett euró ilyen termékben pihen.

A vegyes alapok a százmilliárd eurós állománybővülés után csaknem 20 százalékos piaci részesedésűek, a kockázatvállalást ösztönző piaci környezetben alulteljesítő pénzpiaci eszközök súlya 11 százalékra csökkent.

A bőséges likviditás következtében a sokéves átlagnál jóval kevesebb, mindössze 272 alapot szüntettek meg a befektetési szolgáltatók, emellett 119 kisebb vagyonú alap olvad egybe másokkal, miközben csaknem félezer új befektetési alapot indítottak a szolgáltatók, szélesítve az európai termékkínálatot.