Lassulhat a lakáspiaci áremelkedés üteme

Inkább a tranzakciószám visszaesésében, mint a lakásárak alakulásában jelentkeztek tavaly a koronavírus-járvány hatásai: az adásvételek száma 15,5 százalékkal, Budapesten ennél is nagyobb mértékben, 25,1 százalékkal esett vissza. Az Magyar Nemzeti Bank csütörtökön közzétett Lakáspiaci jelentése szerint a lakásárak emelkedése országosan tovább folytatódott, bár az éves dinamika a 2019-es 18,1 százalékról 6,6 százalékra mérséklődött.

Budapesten emellett egyelőre megtört a korábbi emelkedő trend, 2020-ban 0,7 százalékkal csökkentek az árak,

az idén, a második negyedév végére pedig országosan is 3 százalékra lassulhat az árdinamika.

A lakáspiac messze nem roppant meg a járvány hatására – fogalmazott Nagy Tamás, az MNB igazgatója a piaci jelentést ismertetve. Rámutatott, hogy a tavalyi év után idén ráadásul új lendületet vehet a piac,

az új otthonteremtési támogatások épp a harmadik hullám idején tudták megtámasztani a szektort.

Kockázatot jelent azonban, hogy összeér az áfacsökkentéssel támogatott lakásépítések és az otthonfelújítási program munkaerő elszívó hatása már az idén.

2020-ban jelentősen, 34 százalékkal nőtt a használatba vett új lakások száma, az energetikai szabályok miatt elsősorban az előrehozott családi házas építkezéseknek köszönhetően. A 2021-től induló új otthonteremtési kedvezmények élénkítő hatása már érzékelhető a lakáspiac keresleti és kínálati oldalán is. Az állami programok is érdemi szerepet játszottak a kereslet fenntartásában, az új lakáscélú hitelkihelyezések volumene így a járvány ellenére sem csökkent tartósan.

A koronavírus-járvány gazdasági hatására mérséklődött tavaly a foglalkoztatottság és a lakosság rendelkezésre álló jövedelme, ugyanakkor a munkaerőpiac ellenállónak bizonyult. 2020 első félévében a bankok még átmenetileg szigorítottak a hitelfeltételeken, az év második felében azonban enyhe lazítás és a lakáshitelek iránti kereslet bővülése volt megfigyelhető. Az új lakáscélú hitelek volumene nem esett vissza 2019-hez képest, amihez az otthonteremtési és családtámogatási kedvezmények is hozzájárultak. A hitelből történő lakásvásárlások aránya 44 százalékról 47 százalékra emelkedett az elmúlt évben.

Az állami támogatások a lakásvásárlás elérhetőségét jelentősen javítják, legnagyobb mértékben a három gyermeket vállaló családok esetében

– jelezte az MNB.

2020-ban az MNB lakásárindex alapján országos átlagban tovább emelkedtek a hazai lakásárak, ugyanakkor a 2019. év végi 18,1 százalékról jelentősen, 6,6 százalékra lassult az éves nominális növekedési ütem 2020 negyedik negyedévére. Budapesten ezzel szemben éves alapon 0,7 százalékkal mérséklődtek a lakásárak 2020-ban. A koronavírus-járvány területileg eltérő folyamatokat eredményezett a lakáspiacon. A tranzakciók száma – elsősorban a második negyedéves nagyobb visszaesés következtében – országos szinten 15,5 százalékkal, Budapesten pedig ennél is nagyobb mértékben, 25,1 százalékkal csökkent éves alapon.

Az üdülőkörzetek közül a Balaton és a Tisza-tó környéke jobban teljesített a tranzakciók számát tekintve az országos visszaeséshez képest, és a Falusi CSOK-kal érintett kistelepüléseken szintén kevésbé csökkent a lakáspiaci aktivitás. Budapesten és agglomerációjában azonban nagyobb volt az tranzakciószám csökkenése.

Előretekintve a 2021-es évet már az új otthonteremtési kedvezmények élénkítő hatása határozhatja meg. 2021 első negyedévében jelentősen nőtt a lakóingatlanok iránti kereslet, és a bankok is a hitelkereslet bővülését várják 6 hónapra előretekintve. A gazdaság újraindításával összhangban a munkanélküliségi ráta is várhatóan csökkenésnek indul, és a lakosság jövedelmi folyamatainak javulására lehet számítani, ami kedvező a lakáspiaci kereslet szempontjából – prognosztizálják a piaci jelentés készítői.

Kínálati oldalon 2020-ban a mintegy 28 ezer átadott új lakás érdemi, 33,5 százalékos bővülést jelent 2019-hez képest.

A legnagyobb mértékben a vidéki természetes személyek által építtetett új átadások száma nőtt, mintegy 52,3 százalékkal, amit többek között az eredetileg 2021. január 1-től szigorodó energetikai szabályozásra vonatkozó várakozások is okozhattak. Az újonnan kiadott építési engedélyek száma ugyanakkor érdemben, 36 százalékkal csökkent 2019-hez képest, ezen belül is leginkább Budapesten, mintegy 48 százalékkal. Ennek oka elsősorban a rozsdaövezeti szabályozás miatti kivárás, valamint a 2019. év végén visszaemelkedő áfakulcs volt. A 2021-től ismételten bevezetett kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa pozitív hatása már látszik: Budapesten az első negyedévben 8 százalékkal emelkedett a társasházi lakásfejlesztési aktivitás.

A Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület összegzése szerint a piaci trendek irányát alapvetően meghatározza, hogy idén tovább bővült az otthonteremtési csomag, a keresletemelkedés hatása azonban az árak emelkedését is okozhatja – figyelmeztetnek a szakértők. A legnagyobb mértékben a családi házak iránti kereslet élénkült, és tovább drágult az építkezés. Tavaly 11 százalékos építési költségemelkedést mutatott ki a KSH, az idén ez ismét két számjegyű lehet. Az építőanyag áremelkedés miatt alternatív beszerzési források után kutat az ágazat, amely a munkaerőhiánnyal is küzd.Az építőiparnak ugyanis nem nyújtottak hosszútávú megoldást a közfoglalkoztatásból átvett munkavállalók, bár a bővülés zömét ők teszik ki.