Nő az igény a digitális bankolásra

Globálisan és hazánkban is jótékonyan hatott a pandémia a digitalizációs és fintech folyamatokra, a digitalizáció egyre inkább stratégiai fontosságúvá válik a bankszektorban

– mondta Szombati Anikó, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója az MNB FinTech és digitalizációs jelentésének bemutatóján. A felmérés szerint ugyanakkor jellemzően leginkább a biztonsági – kiberbiztonsági és adatvédelmi – területeken nőtt a költés a bankok körében. Ez aligha véletlen, hiszen a járványidőszakban a kibertámadások legnagyobb része – 25,3 százaléka – épp a pénzügyi és biztosítási területet érintette.

A pandémia nyomán a szabályozók is gyorsan reagáltak a megváltozó igényekre, például arra az elvárásra, hogy legyen lehetőség távoli ügyfélelérésre. Ugyanakkor – ismerte el Szombati Anikó – a globális szabályozói válasz megalkotásában az egységes megközelítés még hiányzik, miközben fontos lenne a pénzügyi szabályozások összehangolása más gazdaságszerkezeti ágakkal is, mint az adó- vagy a versenypolitikával.

Magyarországon már több mint 130 fintech céget tartanak nyilván, ezek mintegy 6000 embert foglalkoztatnak.

A hazai fintech cégek jellemzően mikro- vagy kisvállalkozások, amelyek 90 százalékban üzleti megoldásokat kínálnak B2B-fókusszal, azaz döntően bankok és egyéb szolgáltatók partnereiként jelennek meg a piacon. Az érintett vállalkozások jövedelmezősége egyre magasabb, összesített árbevételük 2019-ben meghaladta a 130 milliárd forintot, amelynek a fele exportból származott.

A hazai bankszektor digitalizációs felkészültségében érdemi javulás történt. Az MNB szerint belső működés digitalizálására az elmúlt évben kevesebb erőforrás jutott – bár ezt némileg cáfolja, hogy eközben a bankok szinte minden munkakörben biztosították a távoli munkavégzés lehetőségét. A koronavírus-helyzetre válaszul a cégek inkább a digitális termékfejlesztésre és az ügyfélkapcsolatokra koncentráltak. Mint emlékezetes, ezeken a területeken a korábbi MNB-jelentés még jelentős elmaradást jelzett.

A bankok nagyjából fele egyelőre még csak a fejlesztések költségét érzi, ám az MNB-nek válaszokat adó pénzintézetek 18,5 százalékánál már 20 százalékot meghaladó mértékű költségcsökkenést jelentett a digitalizáció. A fejlesztéseket eddig hátráltatta, hogy a hazai ügyfélkör nem volt igazán nyitott a digitális fejlesztésekre. Ebben markáns változás következett be, ötből négy banki ügyfél már használ digitális megoldásokat:

a lakossági ügyfelek 44 százaléka jellemzően online intézi a pénzügyeit, a döntően fióki ügyintézés részaránya 18 százalékra csökkent.

A vállalati ügyfelek is markánsan elléptek a digitalizáció irányába – a cégek több mint 70 százaléka nyitott erre. Elterjedtek a banki ügyintézést támogató megoldások:

a pénzintézetek több mint 70 százaléka kínál digitális számlanyitást, és magas az online személyi hitelt nyújtó bankok aránya is.

Az MNB az idén először mérte fel a hazai biztosítók digitális felkészültségét. Értékelése szerint a digitalizációs szintjük a bankrendszerhez hasonlóan közepesnek mondható:

miközben a biztosítási termékek és a működést támogató háttérrendszerek többnyire digitalizálva vannak, a belső folyamatok fejlesztésre szorulnak.

Az ügyféloldalon a legnépszerűbb lakossági termékek már szinte teljes mértékben elérhetők online, és jól állnak a biztosítók az életbiztosítási területen is. A vállalati biztosításoknál még jelentős lemaradást érzékel a jegybank.

A bankolás online maradhat

A világjárvány enyhülésével lelassulhat a digitális átállás, a látványos fellendülést akár kismértékű visszalépés is követheti – derül ki a McKinsey & Company tanácsadó felméréséből. A kutatás adatai szerint 65 millió európai, ezen belül 800 ezer magyar tervezi, hogy miután a pandémia véget ér, kevesebb időt fog tölteni az online térben végzett tevékenységekkel. Azok közül, akik a járvány idején digitális csatornákra tértek át, 23 százalék tért vissza az offline csatornák használatára Magyarországon. A legenyhébb visszaesés a pénzügyi szektorban (mínusz 2 százalék) és a közműszolgáltatások (mínusz 3 százalék) terén várható, a legnagyobbra pedig az oktatásban (mínusz 32 százalék) és az egészségügyben (mínusz 21 százalék) lehet számítani. A bankok digitalizációs szolgáltatásaival a válaszadók 79 százaléka volt elégedett.