Tavaszi zsongás a hitelpiacon
Újabb csúcsra, 107,6 milliárd forintra emelkedett az újonnan megkötött lakáshitel-szerződések összege áprilisban, ez csaknem másfélszerese az egy évvel korábbi volumennek, de 2,6 százalékkal magasabb a márciusra kimutatott 104,9 milliárd forintnál is – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. A lakáshitelpiac utóbbi hónapokra jellemző jó teljesítményében jelentős szerepe lehet az idén elindított Otthonfelújítási programnak, illetve a hozzá kapcsolódóan elérhető, állami támogatású hitelkonstrukciónak is.
A fogyasztási hiteleknél sem alakult rosszul az év negyedik hónapja:
a személyi kölcsönökből 37,3 milliárd forintnyi felvételére szerződtek le a lakossági ügyfelek, ami csak hajszállal maradt el az egy hónappal korábbi mennyiségtől, az egy évvel korábbinak viszont csaknem a háromszorosa.
A babaváró kölcsönből 49,6 milliárd forintnyi „fogyott” áprilisban, ami ugyan bő 4 milliárddal elmarad a márciusi volumentől, ám az egy évvel korábbinál 5,7 százalékkal magasabb. A szabad felhasználású jelzáloghitelek új szerződéseinek összege is közelített a 7 milliárd forinthoz az év negyedik hónapjában, ami éves összehasonlításban 19 százalékos bővülés.
Ami az első négy hónap új szerződéseit illeti, a lakáshitelek piacán már az év első harmadában meghaladta a 340 milliárd forintot a kimutatott volumen, ami 7,7 százalékos bővülés a múlt év azonos időszakához képest.
Ennek alapján meglepő lenne, ha az idén nem tudnának növekeni a lakáshitel-kihelyezések, hiszen az Otthonfelújítási program és az egyre élénkebb ingatlanpiac is extra keresletet generálhat az év előttünk álló részében is.
A fogyasztási hiteleknél változatlanul a babaváró konstrukció a húzótermék, miután ebből négy hónap leforgása alatt bő 186 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek a pénzügyi szolgáltatók.
Ez ugyan 15 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi 219,4 milliárd forintos volumentől, ám a visszaesés főként az első két hónap gyenge teljesítményével és a magas bázissal lehet összefüggésben, ezért okkal lehet feltételezni, hogy az üteme az idő előrehaladtával csökken. Hasonló a helyzet a személyi kölcsönöknél is, amelyeknél szintén az év eleji számok rontják leginkább a mérleget:
az itt négy hónap alatt elkönyvelt, 128,6 milliárd forintnyi új szerződés 8 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól.
Az MNB adatai szerint a háztartások hitelállománya 8447,5 milliárd forintot ért el április végén, ami éves összevetésben 14,3 százalékos növekedés. Az állomány bővülésében ugyanakkor még mindig meghatározó a szerepe a törlesztési moratóriumnak, amelynek hatásai egyébként a fogyasztási hiteleknél látszanak a leginkább. A lakáshitelek állománya április végén már bőven 4100 milliárd forint felett járt, ez éves összehasonlításban 10,7 százalékos növekedést tükröz. A fogyasztásihitel-portfólió mérete viszont majdnem az egyötödével hízott az április végéig számolt egy év alatt, elérve a 3821,7 milliárd forintot. A látványos bővülésben persze – a moratórium támogató hatásán túl – meghatározó szerep jutott a babaváró kölcsönnek, amelynél éves összevetésben 83,3 százalékkal, 1240 milliárd forint közelébe duzzadt az állomány.
A babaváró konstrukció egyre jobban átrajzolja a lakossági portfólió összetételét is:
áprilisra a lakáshitelek részesedése már 49 százalék alá csökkent a teljes állományon belül az egy évvel korábbi 50,4-ről, miközben a babaváróé 9,1-ről 14,7 százalékra ugrott.
A dobogóra még a személyi kölcsönök fértek fel áprilisban a nyilvántartott állomány alapján, ezek részesedése 12,4-ről 12,2 százalékra olvadt egy év alatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.