Futószalagon érkeznek a régiós tőzsdeújoncok

Miközben a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT)  az év első felén túl is mindössze egyetlen új társaság jelent meg a részvényeivel, addig a környező országok tőkepiacain egymásnak adják a kilincset a parkettre igyekvő helyi cégek. A régió szabályozott piacain 23 új vállalat debütált a papírjaival, a kibocsátásban a lengyel és a román börze járt az élen, és Zágrábban és Prágában is sor került egy-két ünnepélyes becsengetésre. Bukarestben 13, Varsóban pedig hét új társaság vált nyilvánossá, a kibocsátások száma ezzel már bőven túl is szárnyalta a tavalyi, pandémiás év adatait, amikor Romániában három, Lengyelországban pedig öt helyi papírral indult el a kereskedés a börzén.

A tömeges oltási programok terjedése, az átoltottság és ezzel a járvány visszaszorulása kétségkívül kedvezőbb körülményeket biztosított a forrásbevonást tervező cégeknek a parkettre lépéshez. 

A régióban főleg a technológiai és a kereskedelemmel foglalkozó vállalatok éltek ezzel a lehetőséggel, az új kibocsátók fele ebből a két szektorból került ki. A friss felhozatalt román borászcég (Vifrana), dubrovniki szállodaüzemeltető (Villa Dubrovnik) és prágai devizabróker (SAP Finance) részvényei is színesítik.

A régió messze legnagyobb, mintegy ötmilliárd eurós kibocsátása a Pepco májusi IPO-ja volt, amely a tőzsdei induláskor ötmilliárd euróra értékelte a ruházati és háztartási cikkeket árusító kiskereskedelmi láncot. 

A hazánkban is jelen lévő diszkontlánc eddig igazi sikersztori a varsói börzén, röpke három hónap alatt csaknem ötödével értékelődtek fel a papírjai, míg a helyi blue chip index, a WiG 20 bő fél év alatt is csak 14 százalékos emelkedésre volt képes. A nagyobb méretű újoncok közé tartozik még a lengyel Huuuge játékfejlesztő, valamint a bukaresti börzén múlt héten bemutatkozó One United Properties ingatlanfejlesztő, mindkettő félmilliárd euró feletti piaci értékkel. A debütálások többségét azonban százmillió euró alatti kapitalizációjú vállalatok adják, jelezve, hogy a kisebb cégeknek a térségünkben is lehet keresnivalójuk a részvénypiacon.

A januári induláskor gyorsan beszálló befektetők röpke fél év alatt csaknem megnégyszerezhették pénzüket a bukaresti Safetech kiberbiztonsági cég papírjaival, de ugyanezen az időtávon duplázhattak a bútorkereskedő MAM Bricolaj részvényeivel is. Villámrajtot vett júliusi bevezetése után két technológiai cég is, az automatizációs megoldásokat kínáló román Simtel és az e-kereskedelmi platformokat kiszolgáló lengyel Shoper is, papírjaik néhány nap alatt közel 25 százalékkal értékelődtek fel.

A körültekintés azonban ezzel együtt is indokolt, ugyanis az új kibocsátások háromnegyede – a bevezetés időpontjától függetlenül – alulteljesíti a helyi részvényindexeket, a Huuuge, a Star Residence és a Raiko pedig rövid idő alatt 25-33 százalékos árfolyamveszteséget „kézbesített” a befektetőinek.

A BÉT idén hat új részvénykibocsátóval számol, ám eddig egyedül az OXO Technologies Holding lépett tőzsdére, ráadásul a technológiai startupokba fektető társaság papírjaival egyelőre nem is lehet kereskedni. Az év hátralevő részében tehát igencsak bele kellene húzniuk a magyar cégeknek, ha tartani akarják a lépést az egyre bővülő régiós kínálattal. Eddig azonban csupán a kibervédelemben utazó ViVeTech jelezte, hogy még a második fél évben bevezeti részvényeit a pesti parkettre. Egyre többet lehet hallani az MVM esetleges tőzsdére lépéséről is, az állami közműóriás részvényeinek bevezetési céldátumát azonban továbbra is homály fedi. Egyelőre csak annyi biztos, hogy a tőzsdeképességi jelentését decemberig szeretné elfogadni a társaság, ami legkorábban egy 2022-es parkettre lépést feltételez. A tervek szerint a jövő év elején már vásárolhatnak a befektetők a Budapesti Értéktőzsde papírjaiból is.