Svéd unikornisokra vadásznak a kockázati tőkések

Elképesztő mértékben megugrott a kockázati tőkebefektetések volumene az első félévben. A feltörekvő cégekbe idén már 280 milliárd dollárnyi befektetés érkezett, ötmilliárd dollárral több, mint tavaly egész évben, 2020 azonos időszakával összevetve pedig két és félszeres bővülést ért el a szektor – derül ki a Factset adataiból. Az amerikai pénzügyi adatszolgáltató összeállítása szerint minden régióban jelentősen nőtt a privát befektetések volumene, a legnagyobb bővülést azonban kontinensünkön volt regisztrálható.

 Az európai központú portfóliócégek csaknem 50 milliárd eurós tőkeinjekciót kaptak, jócskán felülmúlva a teljes tavalyi évben begyűjtött 38 milliárdos összeget.

Már az első három hónapban is jóval aktívabbak voltak a kockázati tőkebefektetők az európai piacon, akik mintegy 18 milliárd dollárt öntve az ígéretes startupokba, a második negyedévben azonban újabb sebességet váltott a finanszírozás: az év eleji volument közel 80 százalékkal, az egy évvel korábbit pedig 230 százalékkal múlta felül a pénzbeáramlás.

A helyi piac meglehetősen koncentrált, a begyűjtött források bő 70 százaléka öt országban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, valamint Svédországban bejegyzett vállalatokhoz érkezett. Örvendetes, hogy a hagyományos „startup paradicsomok” mellett azért olyan kisebb, feltörekvő piaci országok is profitáltak a tőkebefektetések felfutásából, mint Románia, Horvátország vagy Görögország.

A pandémia legnehezebb időszakát követő kockázatitőke-boomot egyértelműen a technológiai szektor hajtja, idén minden második befektetett dollár itt talált magának helyet. A technológiai forradalomban az Egyesült Államok és Kína mögött hosszú ideig lemaradónak számító Európa is egyre inkább vonzza a kockázati tőkét, mivel számos technológiai profilú cég jelenik meg a térségben. „A járványhelyzet során teret nyerő távmunka felgyorsította a digitális átalakulást, és az európai vállalatok számára is megkönnyítette a hozzáférést a globális piacokhoz” – hangsúlyozta a CNBC-nek Andrei Brasoveanu, az Accel kockázati tőkebefektető cég partnere, hozzátéve, hogy a Zoom-on keresztül ma már épp olyan jól lehet értékesíteni Romániából, mint New Yorkból.

Az unikornis státuszt, azaz legalább egymilliárd dolláros értékeltséget számos európai cég érte el az elmúlt időszakban, a 10 percen belüli élelmiszer-kiszállítást ígérő, berlini székhelyű Gorillas-nak ez röpke egy év alatt sikerült, ezzel júniusban Európa leggyorsabban növekvő unikornisává lépett elő. A bőkezűbbé váló kockázati tőkebefektetők révén egyre több a tízmilliárd dollár feletti értékeltségű növekedési fázisban lévő cég is, a vállalati folyamatoptimalizálási szoftvereket kínáló német Celonis egy egymilliárd dolláros befektetési kört követően lépte át ezt a bűvös határt.

A két legnagyobb befektetést Európában két svéd cég kapta idén. A „vidd az árut, fizess később” modelljével az e-kereskedelmet forradalmasító, késleltetett fizetési szolgáltatásokat kínáló Klarna 1,64 milliárd dollárt kalapozott össze az elmúlt hat hónapban, az így elért 45,6 milliárd dolláros kapitalizációval a kontinens legértékesebb privát fintech vállalatának mondhatja magát. Az abszolút rekorder az ugyancsak stockholmi Northvolt, amely idén már 2,75 milliárd dolláros befektetéshez jutott, a vállalat értéke mára közelíti a 12 milliárd dollárt. A lítium-ion akkumulátorokat gyártó vállalat mögé korábban az Európai Beruházási Bank mellett a BMW és a Volkswagen is beállt. 

A magánbefektetők technológiai szektor iránti fokozott érdeklődésén felbuzdulva egyre több cég választja a nyilvánossá válást, amint azt az Airbnb, a Coinbase, vagy a Wise parkettre lépése is mutatja. A trendek alapján nem lenne meglepő, ha a leggyorsabban növekvő európai innovatív magáncégek is ezt az utat követnék belátható időn belül.