Ékszerláz tört ki Kínában

A pandémia egyik káros mellékhatása, azaz az aranykereslet megcsappanása immár a múlté Kínában. Különösen az ékszerészek örülhetnek a hagyományos, ősi kínai motívumokkal cizellált termékeik iránt brutálisan megugró kereslet miatt. A modern ékszerek divatja lejárt, az új módi a retró: főnix-, sárkány-, bazsarózsa- és egyéb formákkal, -díszítésekkel most mindent el lehet adni, főképp a 20-as, 30-as korosztály körében.

Ráadásul ezeknek a nemzeti büszkeséget szimbolizáló ékszereknek az elkészítése több munkával jár, ami alapból 20 százalékkal emeli a késztermék árát. Az influenszerek által is táplált aranyékszer-mánia a tavalyi második negyedévtől datálható, és még nem látni a végét. Az önérzet is hajtja a vásárlásokat, rengeteg fiatal ugyanis a hszincsiangi ujgur kényszermunkáról szóló, Peking által hevesen cáfolt híradások után felhagyott a nyugati életminta majmolásával és a bizonyos szintig bojkottálja külföldi eredetű termékeket.  

A státusszimbólummá vált tradicionális ékszerek viselése egyrészt azt üzeni, hogy tulajdonosa a kínai történelmet és kultúrát tisztelő igazi hazafi, másrészt a konjunktúrának köszönhetően megengedheti magának, hogy drága ékszert birtokoljon. A kordivat elsősorban a nagyvárosokban hódit, de az e-kereskedelemnek köszönhetően a legtávolabbi falvakba is eljutnak a kézműves aranyékszerek.

Az örökségi ékszerek gyűjtőnévvel jellemzett kategória sikere döntően hozzájárult ahhoz, hogy Kína, a világ legnagyobb aranyfelhasználója ismét a pandémiát megelőző mennyiségben vásároljon aranyat külföldről.

Az idei első fél évben a bázisidőszakénál több mint kétszer annyi sárga fémet szívott fel a kínai piac az Arany Világtanács (WGC) adatai szerint.

Chow Tai Fook, Kína legnagyobb ékszerkészítő vállalkozásának eladásaiból egy év alatt 29-ről 40 százalékra nőtt az örökségi ékszerek részaránya, másoknál ez jóval nagyobb ütemű volt.

A Zhiyan Kexin Consulting piackutató szerint az örökségi ékszerek kínai piaca 2017 és 2019 között a tízszeresére nőtt, forgalma 2024-re elérheti a 15,3 milliárd dollárt.

A 2017-es kétszázalékos ékszerpiaci arány 2024-re akár 25 százalékosra ugorhat. A kereslet dinamikusan nő, s ez a felhasználáson is meglátszik: a tavalyihoz képest az idei első fél évben a 69 százalékkal több, összesen 547 tonna arany fogyott Kínában, ebben az ékszer-, az elektronikai és járműipar, a befektetési arany (rudak és érmék), a jegybank vásárlásai is benne vannak. Az 547 tonnából 153-at Kínában bányásztak, itt 10,2 százalékos éves visszaesés volt, amiért elsősorban az idei két, együtt 16 áldozatot követelő bányaszerencsétlenség után elrendelt szigorítások okolhatók.

A stabil menedékeszközként töretlen népszerűségnek örvendő arany iránti kínai kereslet folyamatosan nő, ehhez az az áprilisi pekingi döntés is hozzájárult, amellyel lehetővé tették a hazai és a külföldi kézben lévő kereskedelmi bankok számára az aranyvásárlást. A Reuters úgy értesült, hogy küszöbön áll a vásárlási kvóták emelése is, ami újabb aranylázat válthat ki a piacon. Az egyik legnagyobb importforrásuk Svájc, ahonnan júniusban 18, júliusban 20 tonna sárga fém érkezett kínai megrendelőkhöz.