Eladó az S&P 500 tagság?

Miközben az indexkövető alapok reneszánszukat élik – a témában ma megjelenő könyvet jegyző Robin Wiggleswor szerint az ezen eszközök értéke eléri a 26 ezer milliárd dollárt – és a leggyakrabban követett index az S&P 500, rendkívül fontos kérdés, hogy mik annak a feltételei, hogy egy cég részvényei bekerüljenek ebbe az indexbe. Ezt vizsgált egy frissen megjelent kutatás.

A hitelminősítő ugyan nyilvánosság számára is elérhető kritériumokat is közzétesz ezen feltételek közül, mint a piaci kapitalizáció, az amerikai székhely, a meghatározott ideje történt tőzsdére lépés, a piacon elérhető részvények száma és hasonlók terén, ám mégis sok esetben olyan részvények kerülnek az indexbe, melyek nem felelnek meg minden feltételnek maradéktalanul.

Pedig az S&P 500-ba történő bekerülés kiváló lehetőséget nyújt egy részvény árfolyamának emelkedésére, a szerzők például hozzák fel a Tesla részvényeinek 60 százalékos emelkedését, ami a vállalat S&P 500-ba kerüléséről szóló pletykák felröppenése és az aktuális bekerülés között történt. Mindeközben a feltételek 1980 és 2018 között csupán az indexben található papírok 62 százalékát és az új hozzáadások 3 százalékát magyarázzák meg, míg a Russel 1000 index esetében ez 93 százalék és 75 százalék. Igaz, a közelebbi múlt esetén az S&P 500-nál is jobbak a számok, 2015 és 2018 között már az indexben szereplő papírok 72 százalékát, az újonnan bekerülők 7 százalékát magyarázzák meg a nyilvánosan elérhető kritériumok.

Tekintve, hogy az S&P nem csupán az index összeállításával, de például hitelminősítő szolgáltatások árusításával is foglalkozik, felmerül a kérdés, hogy ezen szolgáltatás megvásárlása növeli-e az indexbe kerülés esélyét. A kutatás szerint erre igen a válasz, noha az S&P által nyújtott egyéb szolgáltatások nem nyilvánosak, arról nincs információ, hogy ezek közül az indexbe kerülő cégek melyeket vásárolták meg.

Az S&P 500-ba 2015 és 2018 között kerülő részvények harmada nem felelt meg valamelyik nyilvános kritériumoknak a 92 cég közül. Ezen időszak alatti 4 év során minden évben 118 és 144 közötti cég teljesítette az összes nyilvános feltételt. Ugyanakkor a kutatás során az azt végző kutatások arra jutottak, hogy a hitelminősítés vásárlása és az indexbe kerülés között pozitív a korreláció, ami statisztikailag is szignifikáns.

A kutatók emellett abban a tekintetben is pozitív összefüggésre találtak, hogy amikor például két S&P 500-ban található cég összeolvadása miatt üresedés keletkezik az indexben, akkor a hely betöltésére esélyes cégek gyakrabban vásárolnak az S&P-től hitelminősítést. Fordított az összefüggés az index szabályainak 2002-es változása kapcsán, amikor is az indexbe kerülés feltétele lett az, hogy amerikai legyen a cég, így kiesett 7 vállalat, Európából és Kanadából. Ezt követően az indexbe kerülésre esélyes kanadai és európai cégek ritkábban vásároltak hitelminősítést az S&P 500-tól.

Az utolsó megválaszolt kérdés pedig arra jutott, hogy azon cégek, melyek az indexbe kerülése nem magyarázható a nyilvánosan elérhető szabályoknak történő megfelelésnek, azok ezek után kevésbé voltak nyereségesek, mint azok, melyek minden szabálynak megfeleltek.