Gyorsan összeállt idén is a tőzsdeképes cégek légiója

Ismét eltelt egy év a legutóbbi BÉT50 kiadvány megjelenése óta, a BUX naponta dönt rekordokat, úgyhogy kedvező körülmények és előjelek közepette jöhet ki hamarosan a sorozat 2021-es darabja. Az EY, ha jól számolom, már negyedjére állt a kezdeményezés mögé, miért tartják fontosnak, hogy évről-évre bemutassanak az érdeklődőknek 50 tőzsdeképes céget?

Vaszari Péter: Valóban, az eddigi hat BÉT50 kiadványból négy elkészítésében mi voltunk a szakmai támogató partner. A tőkepiac fejlesztését mi is egyfajta missziónak tartjuk az EY-nál. Számomra a BÉT50 kiadvány egyben a vállalkozásból sikeres vállalattá válás folyamatának egyfajta leképeződése is. Ennek persze több lába is van. A részvénypiac mellett rendkívül fontosnak tartjuk a kötvénypiaci kibocsátásokat is. Látni kell, hogy a tőzsde jóval több, mint lehetőség a tőkebevonásra, túlmutat ezen. A tőzsde ahhoz is hozzásegíti a társaságokat, hogy az M&A-piacra lépjenek, azaz képessé váljanak arra, hogy fúziók és akvizíciók révén gyorsítsák növekedésüket.

Ha az elmúlt 6 évben bemutatott vállalatok számát összeadjuk, akkor bizony már 300 cégről készült el a szokásos miniportré. Mennyire volt könnyű vagy nehéz az újabb 50 társaság összegyűjtése?

Végh Richárd: A megfelelő partnereknek hála különösebb nehézség nélkül tudtuk felkutatni az újabb félszáz céget. Olyan mértékben fejlődik a hazai gazdaság, hogy minden évben kitermeli az újabb érdekes, izgalmas vállalkozást, amelyekkel érdemes foglalkozni, amelyek bekerülhetnek ebbe a prémiumkörbe.

VP: Szerintünk is kifejezetten könnyű és gyors volt a bemutatásra érdemes cégek körének összeállítása. Ez részben annak köszönhető, hogy rengeteg sikeres, magánkézben lévő magyar vállalkozással dolgozunk együtt, részben pedig annak, hogy tapasztalatunk szerint az eddig bemutatott 300 céghez képest a potenciális kör jelenleg hozzávetőlegesen kétszer ekkora.

VR: Ráadásul folyamatosan nő ez a tábor. A tőzsdeképes kis- és középvállalkozások (kkv-k) számát rendszeresen vizsgáljuk. Öt évvel ezelőtt, 2016-ban a 300-at még alulról súrolta a számuk, a következő években viszont 350-re, 400-ra, majd 450-re duzzadt a létszám.

Milyen az idei évkönyvben szereplő cégek szektorális összetétele, és hogyan boldogultak a koronavírus-járvány által meghatározott gazdasági környezetben?

VR: Erőteljesen képviseltették magukat az információtechnológiai (IT) és az építőipari cégek. Természetesen ezeknek a társaságoknak az előretörése összefügg a részben a Covid-19 hatására lendületet kapó digitalizációs trenddel, illetve a kilábalással erősödő építőipari konjunktúrával.

Mennyire látják, értik ezek a cégek a tőzsde jelentőségét a fejlődésükben?

VR: Azok a kkv-k, amelyeknek van piaca, transzparensen és inspirálóan működnek, némi múltra is visszatekinthetnek, sikeresek és hazai tulajdonban vannak, sőt idehaza hozzák meg a stratégiai döntéseket is, és mindennek következtében szintet tudnak lépni, azok mindenképpen nyitottak a tőkepiaci jelenlét irányában. Ugyanakkor az is szükséges, hogy megszólítsuk őket. Ezt szolgálják a Budapesti Értéktőzsde edukációs programjai is.

VP: Mi abból indulunk ki, hogy egy fejlett gazdasághoz hozzátartozik egy fejlett tőkepiac is, ahol az eredményes vállalatok akár equity- (részvény), akár kötvényágon pótlólagos növekedési lehetőséghez juthatnak. Mégpedig nem csupán a legnagyobbak, hanem a közepes méretűek is. Olyan ez, mint egy piramis. A közepesek közül aztán néhányan extenzív növekedéssel mindig a nagyobbak közé léphetnek, amint erre már a BÉT-en is nem egy példa akadt.

A tőzsdei megjelenés terén maga a BÉT is példát mutathatna.

VR: Továbbra is napirenden van a BÉT parkettre lépése, folyik az előkészítő munka. Várhatóan hamarosan erről további konkrétumokkal tudunk beszámolni.

Mennyire reális az az alternatíva, hogy a legújabb BÉT50-es könyvben szereplő cégek egy tőzsdei kibocsátást követően akár külföldön is megvethetik a lábukat?

VP: A tőzsde lehetőséget ad a forrásbevonásra, amit arra használhat a kibocsátó, hogy akár belföldön, akár külföldön vásároljon. A legszofisztikáltabb persze az a megoldás, amikor saját részvényei átadásával egyenlíti ki az akvizíciót. Emellett azonban a tőzsdeképes, transzparens vállalatban részesedést szerezhet egy magántőke- vagy egy kockázati alap is. Ezt követően a pénzügyi befektető vagy akár az alapító már a börzén szállhat ki a tulajdonosi körből. Így függ össze a tőzsde az M&A-piaccal. Vállalkozásból vállalattá válnak a cégek ahogy, ha jól emlékszem a magyar multiprogramhoz kötött szlogen is szólt. A lényeg, hogy a BÉT50-ben szereplő társaságok eljutottak egy szintre, amit az átlátható működés, a felkészültség, a kifinomult vállalati folyamatok, és a biztos piaci jelenlét fémjelez. Az egyik cégtulajdonos ezt a teljesítményt egyenesen meghatónak nevezte. Mi is büszkék vagyunk rájuk.

VR: Mi a BÉT-en ezt egy út elejének látjuk. A tőzsdére lépéshez nem kell feltétlenül a BÉT50 klub tagjává válni, de ez egy jó kezdet, hiszen rendszeresen tartunk például tematikus rendezvényeket ezen cégek számára. A BÉT egyik legnépszerűbb szolgáltatása az ELITE Program, ami szintén kapcsolódik a BÉT50-hez. Egy olyan, nagy nemzetközi háttérrel rendelkező, vállalatra szabott oktatási programról beszélünk, amely felkészíti a résztvevőket a további növekedésre. Erre eddig több mint 60-an jelentkeztek, és több mint a felük már be is fejezte.

A következő állomás a Mentor Program, ami konkrét anyagi támogatást jelent a piaci megjelenéshez, akár pre-IPO-, akár IPO-fázisban vannak a cégek. Nagy segítséget nyújt a Széchenyi Tőkealap-kezelő is, amely egyébként szintén támogatja a kiadványt, de még fontosabb, hogy tőkebefektetőként is szerepet vállal a cégek tőzsdére lépésekor, a kibocsátott részvények egy részét lejegyezve. Sőt rendkívül pozitív a Növekedési Kötvényprogramban való részvétel hatása is, lévén, ha egyszer egy csapat végig csinálta az ahhoz szükséges adminisztratív lépések sorát, megjelent a BÉT Xbond piacán, akkor a tőzsdére lépés sem jelenthet már számára megoldhatatlan feladatot. Tapasztalatunk szerint jellemzően kedvet is kapnak a csúcsmenedzserek az újabb megmérettetéshez.

Fontos ugyanakkor a befektetői oldal is a börzén. Hogyan alakul például a kisbefektetői aktivitás az utóbbi időben?

VR: A BÉT-en a forgalom 25 százalékát bonyolítják le a hazai kisbefektetők. Ez meghaladja a régiós szintet és jóval magasabb a fejlett piaci arányhoz képest, bár utóbbinak az az oka, hogy ott az intézményi befektetők tőkeellátottsága jóval bőségesebb, mint idehaza. Az átlagot meghaladó arány részben annak is köszönhető, hogy a hazai magánszemélyek pénzügyi vagyona az elmúlt években megduplázódott.

VP: Akár kisbefektetőkről, akár intézményekről van szó, az alapfeltétel az, hogy legyen választék a tőzsdén. Ezért karolta fel az EY a BÉT50-kiadványt eddig is, és ezért szeretné a jövőben is támogatni ezt, a magyar tőkepiac fejlődését segítő, előremutató kezdeményezést, amit hadd ismételjek meg, amint fent mondtam, mi magunk is a missziónknak tartunk. Köszönöm vezérigazgató úrnak az elmúlt éveken átívelő együttműködést, és hogy ezen a projekten ismét együtt dolgozhattunk.