A vietnámi vírus sem fogott ki a Nike-n

A Nike 11,36 milliárd dolláros bevételt ért el 2022-es üzleti évének novemberrel zárult második negyedévében, ez szerény egy százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi időszakét, és 110 millió dollárral nagyobb a Refinitiv elemző konszenzusánál.

A hétfői piaczárás után közzétett gyorsjelentésükben 1,34 milliárd dolláros adózott nyereségről adtak számot, amely a bázisidőszakét hét százalékkal haladja meg.

Az egy részvényre eső nyereség, azaz az EPS 83 centre jött ki, szemben az egy évvel korábbi 78 centtel, illetve a Wall Street pesszimista, 68 centről szóló várakozásával. A bruttó marzs az egy évvel korábbi 43,1 százalékról 45,9 százalékra javult, ami számottevő előrelépés a sportszergyártó értékelése szerint. A nyereség után az Nike a tavalyinál részvényenként három centtel többet, azaz 30 centet fizet tulajdonosainak. Készleteik a bázisidőszakét félmilliárd dollárral haladták meg, és 6,5 milliárd dollárra bővültek az ellátási láncoknál bekövetkezett javulásnak köszönhetően.

Ami a forgalom földrajzi megoszlását illeti, a leglátványosabb az amerikai sportszergyártó kínai értékesítésének 20 százalékos éves alapú visszaesése, ami aligha magyarázható immár az ottani karantén intézkedések hatásával. Sokkal inkább a Nike ellen indított fogyasztói bojkott hatásai látszanak „beérni”.

A hsziancsingi állítólagos rabszolgamunkával termelt gyapot felhasználása körüli vádaskodásokra adott negatív vásárlói válasz az előző negyedévet is sújtotta, akkor egy százalékosra olvadt éves bázison a forgalom bővülése. Az akkori 1,98 milliárd dollár a most zárult negyedévben 1,84 milliárdra olvadt, ami 20 százalékos éves visszaesésnek felel meg, s aligha kerül fel a Nike dicsőségtáblájára.

Az előző negyedévben a legdinamikusabb, 31 százalékos növekedést felmutató, az Ázsiai-Csendes-óceáni régiót Latin-Amerikával egybefogó kereskedelmi egységük ezúttal nem remekelt, sőt 1,35 milliárd dolláros forgalma hét százalékos éves csökkenést jelent. Európa, Közel-Kelet és Afrika területi egysége viszont 6 százalékos pluszt és 3,14 milliárd dolláros forgalmat produkált, noha a bővülési dinamika 2 százalékponttal volt csak alacsonyabb a megelőző negyedévinél.  

Amiben viszont sziklaszilárdan bízhat a Nike, az a hazai pálya. Észak-Amerika hagyományosan a legnagyobb piacuk, teljes forgalmuk csaknem 40 százaléka innen származik.

A tárgyidőszakban 4,48 milliárd dollárt, a bázisnál 12 százalékkal nagyobb összeget könyvelhettek be innen.

A Nike-hez tartozó Converse sportszermárkára sem lehetett különösebb panasz, a kosárlabdás üzletág 17 százalékkal, 557 millió dollárra gyarapította bevételét az egy évvel korábbihoz képest.

John Donahoe elnök-vezérigazgató közleményében azt emelte ki, hogy cége erős negyedévet zárt, újabb bizonyítékát adva annak, hogy helyes stratégiát választottak. Hangsúlyozta, hogy sokkal jobb versenyhelyzetben vannak, mint másfél évvel ezelőtt, a pandémia kibontakozásakor.

A forgalom stagnálását a beszállítói nehézségekkel magyarázta, emlékezetes, hogy legnagyobb vietnámi gyáraikat a járvány miatt kora ősszel hosszú hetekre be kellett zárniuk, emiatt veszélybe került a karácsonyi szezonjuk is.

A cég a negyedév során 1,4 milliárd dollárt juttatott vissza részvényeseihez. Az osztalék – amely immár folyamatosan huszadik éve emelkedik, 437 millió dollár volt, a bázisnál 14 százalékkal magasabb. A 2018 júniusában elindított, négy éves, 15 milliárd dollár összértékű részvény-visszavásárlási program keretében a tárgyidőszakban 968 millió dollárt költöttek el erre a célra, hatmillió részvényt bevonva a piacról.

Eddig összesen 60,8 millió részvényt vásároltak vissza, 6,4 milliárd dollár értékben. 

A gyorsjelentésre a világ legnagyobb sportfelszerelés-gyártójának árfolyama 3,5 százalékkal erősödött az amerikai piaczárás utáni kereskedésben. A Nike az elmúlt négy év egyik nagy nyerteseként megháromszorozta az árfolyamát, igaz idén már csupán 12 százalékot emelkedett a kurzusa.