Nem leányálom a kínai techcégek élete

Hol van már a JP Morgan hét eleji optimizmusa, ami a pekingi vezetés gazdasági növekedést erősítő direktívájából arra a következtetésre jutott, hogy jövőre a kínai tőzsdecégek papírjaiból zsákszám kell vásárolni? A bankház elemzői az iránymutatásból azt olvasták ki, hogy mérséklődnek a szabályozói kockázatok, emiatt a helyi kötvényeket és a jüant kell venni az euró helyett, illetve felülsúlyozásra ajánlják a kínai részvényeket, melyek a Wall Street felhőkarcolóinak ablakából nézve akár 38 százalékot is ralizhatnak jövőre. Beárnyalta ezt a napfényes prognózist, hogy újabb technológiai óriásra csapott le a pekingi kiberbiztonsági hivatal. Ezúttal a Weibót sújtották hárommillió jüanos, azaz közel félmillió dolláros büntetéssel, mert a felügyelet szerint a vállalat által üzemeltetett közösségi platformon számos jogsértő tartalom volt. Meglepetés persze nem érhette a hongkongi piacot, mert ez volt idén a Weibo 45. bírsága, s eddig 2,2 millió dollárt róttak ki a cégre a hatóságok.

A Washington és Peking két oldalról szorongatja a kínai tőzsdecégeket. Az Egyesült Államok kormánya újabb nyolc kínai vállalatot vett fel a befektetések tiltólistájára. Köztük szerepel a világ legnagyobb kereskedelmi dróngyártója, a DJI, mely azért kapta a nyakába a szankciót, mert állítólag szerepet vállalt az ujgur muszlim kisebbség megfigyelésében. Az amerikai befektetőknek tilos részesedést vásárolniuk az immár hatvan céget felsoroló ​​listán szereplő társaságokban. A Reuters emlékeztetett, hogy a DJI egy évvel ezelőtt felkerült az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának arra a listájára is, amelyen szereplőknek tilos amerikai technológiát vagy alkatrészeket vásárolniuk, illetve használniuk. Az amerikai feketelisták nem csak a tengerentúli tőzsdéken akadályozzák a kínai cégek forrásbevonását.  A múlt héten az arcfelismerő rendszerei miatt érdekes mesterséges intelligencia start-up, a SenseTime Group épp az amerikai listázás miatt volt kénytelen elhalasztani a 767 millió dolláros hongkongi elsődleges részvénykibocsátását (IPO). A SenseTime tagadja, hogy a technológiáját a pekingi hatóságok rendelkezésére bocsátotta és eszközeivel részt vett több mint egymillió ember, főként ujgurok és más muszlim kisebbségekhez tartozók megfigyelésében. Mindenesetre feltűnő az arcfelismerésre specializálódott cégek felülreprezentáltsága az amerikai feketelistákon. Érintett a Megvii képfelismerő szoftvercég, a szuperszámítógép-gyártó Dawning Information Industry, az arcfelismerésre specializálódott CloudWalk Technology, a Xiamen Meiya Pico kiberbiztonsági csoport, s a Yitu Technology mesterséges intelligenciával foglalkozó cég, valamint a felhőalapú technológiát fejlesztő Leon Technology is.

Peking nyúlt utána a határozott hatósági „kérés” ellenére New Yorkban tőzsdére lépett Didi fuvarmegosztó cégnek is, amely ellen a nyári, 4,4 milliárd dolláros IPO másnapján adatbiztonsági vizsgálatot indítottak, gyakorlatilag megbénítva annak működését. Hiába stabilizálódott őszre az árfolyam, a társaság december elején mégis bejelentette, hogy kivonul az amerikai tőzsdéről. Újabb csapás a Didinek, hogy az Uber, amely 2016-ban, éves szinten egymilliárd dollárt felégető piaci csatározást követően, részesedésért cserébe lemondott a kínai üzletágáról a versenytárs javára, most úgy nyilatkozott: a Didiben lévő 12,8 százalékos részvénycsomag nem tekinthető stratégiai befektetésnek, azaz eladható. A hír megdobta az Uber árfolyamát, és újabb mélyütés a Hongkongba átköltöző Didinek. Nos, ha nem is csökken a kockázat, a kínai papírok árazása mégis kedvező lehet jövőre. És a végén mégis a JP Morgannél koccinthatnak.