Peking nyitva hagyja a tőzsdei kiskaput

Fél évvel a kínai Uberként számon tartott Didi utazásmegosztó cég totális letámadása után a kínai hatóságok végre felfedték, hogy milyen szabályok mentén engedélyezik a tengerentúli tőzsdei bevezetéseket. A bejelentés nyomán a hongkongi Hang Seng technológiai alindexe 1,6 százalékkal került lejjebb. 

Az esést Kína egyik legnagyobb technológiai cége, a Tencent, valamint a Meituan kereskedelmi platform részvényei vezették.  

A kínai kereskedelmi minisztérium által közzétett, januártól hatályos szabályozás szerint azoknak a kínai cégeknek, amelyeknek tiltva van külföldi forrás bevonása, először kérvényezniük kell törlésüket az úgynevezett negatív listáról. Csak ezt követően vonhatnak be friss tőkét külföldön. 

A negatív listán lévő vállalatok menedzsmentjének nem lehet tagja tengerentúli befektető, 

továbbá a külföldiek tulajdoni hányada nem haladhatja meg a 30 százalékot, s ezen belül egyetlen külföldi tulajdonos sem birtokolhat 10 százaléknál magasabb részesedést. Ráadásul az úgynevezett nemzetbiztonsági kockázatot jelentő vállalatok esetében eleve megtiltják a külföldi jegyzését. 

Érdekes módon a tengerentúli tőzsdei kiskapuként számon tartott VIE (változó érdekeltségű entitás) forma továbbra is megmarad, 

csak a listázási procedúra válik komplexebbé és költségesebbé az új szabályok szerint. 

Az Enron-botrány idején elhíresült VIE-struktúra lényege, hogy a külföldi befektetők nem közvetlenül a kiszemelt kínai cég részvényeit vásárolják meg, hanem a kínai célvállalat tulajdonosainak irányítása alatt álló offshore cégben szereznek részesedést. Így például aki a New York-i tőzsdén BABA jelzésű részvényt vesz, az egy amerikai letétkezelő közbeiktatásával a Kajmán-szigeteken bejegyzett Alibaba Group Holding Limitedben szerez részesedést. Ez a cég pedig szerződésben áll a kínai Alibabával, és részesedik a nyereségéből.

Az ezredforduló óta gyakorlatilag minden kínai internetes vállalat a VIE-struktúrában lépett az amerikai parkettre, hogy megkerülje a pekingi korlátozásokat 

– emlékeztet a The Wall Street Journal. Az amerikai tőzsdei lapnak nyilatkozott Jason Elder, a Mayer Brown LLP tőkepiaci ügyvédje, s szerinte az új szabályok alapján Kína nem akarja elvágni a tőkepiacát a globális pénzügyi rendszerhez fűző kapcsolatokat, s arról sincs szó, hogy a kínai parketteket függetleníteni akarnák a világ tőzsdéitől, inkább csak hatékonyabb hazai rendszert próbálnak kialakítani azon kínai vállalatok számára, amelyek külföldön próbálnak tőkét bevonni. A pontos keretek végső soron az értékpapír-szabályozási bizottság (CSRC) iránymutatásától függenek, de ezzel kapcsolatban még januárban is nyilvános konzultációk lesznek – tette hozzá a jogi szakértő.

A hét végén lejárt a Didi horgonybefektetőinek 180 napos eladási tilalma, s hétfőn 5,36 százalékot esett a részvény a New York-i tőzsdén, az 5,30 dolláros záróár újabb mélypont, egyúttal közel 60 százalékos diszkont a 14 dolláros kibocsátási árhoz képest. 

A társaság jövője elég zavaros, amióta a menedzsment közölte, hogy szabályozói nyomásra a tervek szerint „átcuccolnak” a hongkongi tőzsdére. 

Ám ennek mikéntje máig kérdéses. Mindenesetre hétfőn a japán SoftBank 20 százalékos részesedésének értéke, ami a nyári IPO idején még 12 milliárd dollár volt, már alig képviselt többet 5 milliárd dollárnál. És a közel 12 százalékos tulajdonos Uber is többmilliárdos, nem realizált veszteséget könyvelt el. A SoftBank még nem nyilatkozott, az Uber azonban közölte, hogy egyelőre „kiüli” a veszteséget, és várja a kibontakozást. Időt adva a Didinek, hogy megoldja szabályozási gondjait.