Áll a bál az urán piacán

Vannak nyersanyagok, amelyek esetében megszokhattuk, hogy a meghatározó kitermelő országok helyzete jelentősen befolyásolja az árakat. Tudjuk, hogy az OPEC döntései nagyban determinálják, hogy az árak az olajpiacon lefelé vagy felfelé mozognak, megtanultuk, hogy a ritkaföldfémek piacán milyen domináns Kína szerepe, és arról is egyre többet lehetett hallani az elmúlt években, hogy a brazil csapadékmennyiség alakulása mekkora ingadozásokat tud eredményezni a kávé piacán.

Az elmúlt napokban a kazah helyzet kapcsán ugyanakkor egy másik nyersanyag, az urán is a befektetői figyelem középpontjába került. Olyan, mintha az olaj piacáról beszélnénk, miközben a Közel-Keleten áll a bál – használták sokan a hasonlatot, ami, ha figyelembe vesszük, hogy Kazahsztán a világ uránkitermelésének mintegy 40 százalékát adja, nem is túlzás. Nem csoda, ha az urán határidős piaci ára a tavaly nyári 30–35 dolláros szintekről 2022 elején 45 dollár környékére ugrott.

Az urán árfolyam-alakulásáról egyébként már a közép-ázsiai országban zajló események előtt is egyre többet lehetett hallani, elsősorban a fosszilis energiahordozóktól való elfordulás miatt. Az elkövetkező években jelentős atomenergia-beruházások várhatók, Kína például az elkövetkező 15 évben 150 atomreaktor építését tervezi egy 440 milliárd dolláros program keretében. Az elszabadult energiaárak miatt pedig az elmúlt időszakban már az európai döntéshozók is egyre békülékenyebb hangot ütöttek meg az atomenergia környezeti megítélésével kapcsolatban. Ha ilyen drága marad a gáz, akkor kell majd az atomenergia – a kényszer és a piaci árnyomás nagy urak. 

A tőkepiacok persze más dimenziókban is azonnal mozgásba lendültek. A kazah helyzet miatt azonnal górcső alá kerültek az ausztrál és kanadai uránkitermelők részvényei (amellett, hogy Ausztrália a világ harmadik számú kitermelője, az iparági becslések szerint a legnagyobb készleteken csücsül). Az urán piacán történtek pedig újra rávilágítottak arra, amit a nyersanyag-befektetők már régóta tudnak: befektetni nemcsak gazdasági, hanem sokszor egyéb kockázatok figyelembevételét is jelenti.