Csúcsra hajtotta a fémárakat az orosz-ukrán konfliktus

Több éves csúcsra drágultak az ipari fémek a Londoni Fémtőzsdén (LME) az orosz békehadtestek ukrajnai betörésére. A piacon azonban elsősorban nem Ukrajna sorsa miatt aggódnak, hanem sokkal inkább amiatt, hogy a Nyugat által beígért kőkemény szankciók valójában milyen mélyre hatolnak. Oroszország ugyanis ércbányászatban és alapanyag-gyártásban rendkívül nehezen nélkülözhető láncszeme a világgazdaságnak, így a nikkel, a titán és az alumínium esetében az energiahordozókról már nem is szólva. 

A fémtőzsdén az alumínium három hónapos határidős jegyzése 13 és fél éves csúcsra, tonnánként 3318,5 dollárra drágult. A könnyűfémből januárban 4,5 százalékkal kevesebbet gyártottak, mint egy éve, ez is táplálja a drágulást. Szakértők szerint a Kínán kívüli legnagyobb gyártó, a globális piac 6 százalékát ellenőrző orosz Ruszal ellen a Nyugat aligha vet ki szankciót. Ezt 2018-ban megtették, akkor is balul sült el: napokon belül 30 százalékkal drágult az alumínium.

Londonban a nikkel – szintén három hónapos szállításra – 2011. augusztusi rekordján lépett túl, tonnájáért 24 630 dollárt kértek. Azonnali szállításra az alumíniumért 45,3, a nikkelért 522 dollárral kell most többet fizetni. Kínában is elszálltak az árak: ott a legnagyobb forgalmú, márciusi kontraktus tonnánkénti 28 596 dollárig szaladt kedden a sanghaji határidős tőzsdén (SFE), ami szintén rekord. A nikkel stratégiai fémmé lépett elő, s noha fő felhasználási területe továbbra is az acélgyártás, az akkumulátor technikában is nélkülözhetetlenné vált, s mind a Nyugat, mind Kína kiszolgáltatott a globális nikkel gyártás hét százalékát uraló orosz szállítókkal szemben. 

Még szerencse, hogy az elektromos autók motorjait energiával ellátó akkumulátoroknál érlelődik a technológiaváltás, az olcsóbb lítium-vasfoszfát telepek kereslete dinamikusan nő Kínában, a világ legnagyobb autópiacán. A nikkeltartalmú akkuk kiszorítása azonban nem megy egyik napról a másikra, a tavaly globálisan üzembe helyezett új villanyhajtású járművekbe összesítve 286,2 gigawattóra energiatároló kapacitást építettek be az Adama Intelligence számításai szerint. Ez az előző évinél 113 százalékkal nagyobb és rekord a maga nemében. Ezen kapacitás 54 százalékában viszont nikkel alapú elektródák dolgoznak. 

Az alacsony nikkel tartalmú akkuk részaránya 26, a nikkelmenteseké egyelőre 20 százalék körüli. A katódként használt nikkelből decemberben 19 651 tonnát használt fel a globális autóipar, ez 44 százalékos bővülést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Rossz hír, hogy az akkutechnológia másik fontos alapanyaga, a kobalt is a szankciók hatálya alá eshet, e téren az oroszok a második helyen állnak éves 6300 tonna körüli termelésükkel. 

Szerencse viszont hogy ez kismiska a piacot uraló Kongói Demokratikus Köztársaság százezer tonna körüli éves termeléséhez képest. A végképp nélkülözhetetlen lítium termelésében az oroszok feljövőben vannak, a világpiaci igények 3,5 százalékát tudnák kiszolgálni az évtized közepére az SP Global becslése szerint.

Az eleve alapanyag és alkatrész hiánnyal küszködő autóipar számára minden korlátozás többszörösen visszaüthet, de a repülőgépipar és a védelmi ipar is megszenvedné, ha új beszerzési források után kellene néznie például a titánt illetően. A Boeing például mindent az orosz titánbeszállítóira tett fel, teljesen kiszolgáltatottá vált partnere, az eddig megbízhatóan teljesítő VSMPO-AVISMA szállításainak. Állami háttere miatt a cég a Kreml környékéről érkező ukázok szerint jár el. 

A Boeing a Seeking Alpha beszámolója szerint már lázasan keresi az alternatívákat, a 34 utasszállítójára felvett 2,5 milliárd dollár értékű orosz megrendelésének sorsáért ráér később aggódni, az különben sem számottevő tétel. A 787-es Dreamlinerek vázában viszont 15 százaléknyi a titán tartalom, azt végképp nem tudják helyettesíteni. A titánt legkönnyebben a piacvezető Kínából tudnák pótolni, ők viszont alighanem megkérik az árát.

A várható ellátási nehézségek tehát alaposan felverték az árakat, noha az orosz export ez irányú szankcionálásáról egyelőre találgatások vannak. Kunal Sawhney, a Kalkine kutatási igazgatója szerint a fémárak rövid- és középtávon magasabb íven mozognak majd, ám amennyiben Joe Biden és Vlagyimir Putyin tárgyalásos úton meg tud állapodni az ukrajnai status quóról, akkor nem a kínálat felüli aggodalmak helyett ismét a keresleti oldal irányíthatná az árakat.