Nem a háborútól, a recessziótól tartanak a piacok

Nyoma sincs más a kezdeti a pániknak a pénz-és tőkepiacokon, az orosz invázió megkezdésének napján látott súlyos veszteségek nagy részét máris ledolgozták az indexek, noha egyre véresebb háború dúl Ukrajnában. 

A piaci volatilitást mérő, úgynevezett félelem-index, a VIX csütörtökön 30 pontról 38 pont közelébe ugrott, ám péntekre valamivel 27 pont fölé csúszott vissza. Ezzel egy időben látványos emelkedés ment végbe a részvénypiacokon is, a Dow Jones az elmúlt egy év legjobb napját zárta pénteken, 2,5 százalékos emelkedéssel, miközben 2,2 százalékkal értékelődött fel az S&P, és 1,6 százalékkal a Nasdaq is, miután Európában a fő mutatók 3 - 4 százalék közötti pluszban zártak.

 A kötvénypiacokon azonban furcsa mozgásokat láthattunk, az amerikai hozamok ismét csökkenésnek indultak, annak ellenére, hogy a Fed által használt inflációs mutató a PCE (personal consumption expenditures) index pénteken a vártnál is nagyobb értéket mutatott.

 Egy ilyen adatra békeidőben hozamemelkedés lenne az észszerű válasz, hiszen a magasabb infláció határozottabb monetáris lépéseket indokolna, ami végső soron kamatemeléssel és így a hozamelvárások növekedésével járna. Ezzel szemben az amerikai hozamok enyhén csökkentek, 10 éves lejáraton 1,969 százalékon forogtak a papírok, noha február során többször is láthattunk 2 százalék fölötti szinteket. A rövid távú várakozásokat tükröző 2 éves papírok hozama ugyan emelkedett pénteken 2,8 bázisponttal, 1,574 százalékra, ám ez továbbra is elmarad az 1,643 százalékos 14 havi csúcstól. 

Az egyre laposabb hozamgörbe pedig rendszerint gazdasági lassulást, recessziót vetít előre. 

A magyarázat az lehet, hogy a befektetők elkezdték árazni a orosz-ukrán háború negatív világgazdasági hatásait, ami nagyrészt a Moszkvával szembeni szankciók idézhetnek elő. Ez ugyanis azzal járhat, hogy a Fed is visszafogottabb szigorító lépéseket tehet. A konfliktus kitőrése előtt az elemzők között amolyan licitháború alakult ki azzal kapcsolatban, hogy idén hányszor emelhet kamatot a Fed, egyes becslések már 8 kamatemelést sem tartottak kizártnak, hiszen bár a konlfiktus egyre éleződött ukrajna és oroszország között, tényleges háborúra senki sem számított.  

Érdekes ugyanakkor, hogy az európai hozamok emelkedni tudtak, noha az Európai Központi Bank (EKB) több lépéssel le van maradva a Fed-től a monetáris normalizáció útján, miután – a magas inflációs mutatók ellenére - még „szóba sem került” a szigorítás. Kérdés, hogy a háború tükrében egyáltalán lesz-e lehetőségük idén lépni az övezeti monetáris döntéshozóknak.

Az EKB becslései szerint a konfliktus alapesetben is 0,3-0,4 százalékponttal csökkenti az eurózóna gazdaságának kibocsátását, a kedvezőtlenebb forgatókönyv szerint a negatív hatás akár 1 százalékpont is lehet.

Ezzel egy időben az infláció is meredekebb pályát írhat le, bár Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza pénteken azt mondta, hogy az év végre még így is elérhető lehet a 2 százalékos cél. Januárban az eurózónás inflációs mutató 5,1 százalékon állt, az elemzők többsége pedig arra számít, hogy az élelmiszer-és energiaárak emelkedésével az pénzromlás üteme tovább gyorsulhat. Az elmúlt napokig a piacok azt árazták, hogy az EKB még idén leállítja kötvényvásárlási programját és december végéig 50 bázisponttal emeli a kamatot. Ezeket a forgatókönyveket azonban alighanem felülírja az orosz-ukrán háború.