Volatilis piacon kell megküzdeni a reálhozamokért

Nehezebb piaci körülményekre számíthatnak a hazai megtakarítók, változik a globális monetáris környezet, elindult a likviditás visszaépítése, nagyobb volatilitás jellemzi pénz- és tőkepiacokat, ebben a helyzeten óhatatlanul felértékelődik az aktív befektetési stratégia és portfóliókezelés – mondták a VG-nek az OTP Global Markets és az OTP Private Banking szakértői, Bozsogi Tamás, a kiemelt privát banki főosztály vezetője, Ujhelyi Levente a privát banki főosztály vezetője, valamint Sándor Dávid vezető befektetési stratéga.

Néhány hete évi 6,6 százalékos forinthozam érhető el a magyar megtakarítók előtt Prémium Magyar Állampapír tartásával. Ez, valamint az emelkedő hozamkörnyezet és főleg az inflációs pálya hogyan befolyásolja a hozamelvárásokat?

Bozsogi Tamás: A dolog attól izgalmas, hogy eltérő befektetési időtávval  találkozunk, ennek megfelelően javaslunk kockázatvállalást, illetve -kerülést, de kivétel nélkül mindenkire igaz, a „nap végén” reálhozamot szeretnének a privát banki ügyfelek is. A PMÁP persze jól illeszthető a privát banki portfólióba, de most épp nem véd az aktuális headline inflációs adatokhoz képest. Nagy kérdés, hogy ki mit tekint benchmarknak: aki abszolút likvid befektetést keres, ott az egyéves magyar állampapír hozama az irányadó minimum, aki hosszabb időre nélkülözhető vagyonnal rendelkezik, ott pedig a hosszú kötvények hozama, akár az idén 6,6 százalékot fizető PMÁP is jó benchmark. Utóbbit nevezhetjük akár kockázatmentesnek, de ez csak a forintkörnyezetben gondolkodókra igaz, elég csak arra gondolni, hogy az új lakossági állampapírok bevezetése óta milyen sokat változott a forint árfolyama a dollárral és az euróval szemben. Egyébként új helyzetet teremt a privát banki szolgáltatások piacán, hogy kizárólag kötvénybefektetésekkel már nem lehet eredményesen védekezni az inflációval szemben. Úgy gondoljuk, hogy a reálhozam eléréséhez kicsivel nagyobb kockázatvállalás szükséges, de reméljük, nem élednek fel a korábbi években számos botránnyal járó, nem banki/befektetési szolgáltatói hátterű, alternatív megtakarítási megoldások, a rájuk jellemző irreális hozamígéretekkel, mert úgy gondolom, hogy ezekhez nem szeretne senki visszatérni, ezekben nem szabad hinni.

Hogyan kell elképzelni a befektetési stratégia összeállítását?

Ujhelyi Levente: Tulajdonképpen minden emberhez más kockázatvállalási profil kapcsolható. A privát banki tanácsadás egyik fő értékeleme, hogy első lépésben leülünk az ügyféllel és felmérjük az ehhez kapcsolódó képességét és hajlandóságát. Ezek teljesen eltérnek egy 40 éves keresőképes aktív ügyfél és aközött, aki néhány év múlva nyugdíjas lesz. A mi feladatunk megtalálni az élethelyzethez, kockázati profilhoz leginkább illeszkedő hosszú távú vagyonkezelési koncepciót, és ez hangsúlyosan nem a legnagyobb hozamra törekvést és nem a legnagyobb kockázatvállalást jelenti. Ezért is gondolkodunk jellemzően hosszú távon és véljük gyakran téves megközelítésnek a naptári években elért hozamok összehasonlítását.  

Hogyan érdemes a hosszú távú befektetési célokat párosítani a napi kereskedési lehetőségekkel? 

Ujhelyi Levente: A stratégiai megközelítésben felépített befektetések önmagukban is kellő megtérülést biztosíthatnak hosszú távon, de gyors taktikai eszközökkel kibővítve, mint például a részvénypozíciók, devizapárok, határidős és egyéb tőkeáttételes ügyletek, esetenként certifikátok, extrahozamokkal egészíthető ki az alapportfólió teljesítménye. Ha jól működik a vagyonkezelési modellünk, akkor sikerül a két eszközosztályt közel hozni egymáshoz. Alapvetően az ügyfélhez megfelelő hozam/kockázat egyensúly megtalálására törekszünk. 

Mi a javaslat, milyen gyakran érdemes áttekinteni a portfóliónk helyzetét?  

Bozsogi Tamás: A piacok volatilitásától függ. Az OTP Global Markets a tőkepiaci stratégiát negyedévente frissíti, így alapesetben negyedévente leülünk személyesen minden ügyféllel átbeszélni a portfólióját, és ha indokoltnak látjuk, akkor természetesen javaslatot teszünk az átrendezésre. Ha turbulens mozgásokat látunk a piacokon, akkor ez az időtartam rövidebb is lehet. Ez egyaránt igaz a kisebb és nagyobb méretű portfóliók esetén, mint ahogy az is, hogy a diverzifikáció volumentől függetlenül indokolt. 

A részvénypiacokon hol érdemes most vételi lehetőségeket keresni a régóta alulértékelt magyar blue chipeken túl?

Sándor Dávid: 2021. év elejétől fogva azt kommunikáltuk, hogy a kelet-közép-európai részvényeket érdemes felülsúlyozni a bechmarkokhoz képest, a régiós eszközök azóta 10 százalékponttal magasabb megtérülést biztosítottak a vezető európai vagy amerikai tőzsdeindexeknél, közel 30 százalékos hozamot biztosítva. Az értékeltségi mutatók továbbra is alacsonyak, az árazások vonzók, helyenként a 2008–09-es időszakra jellemző diszkontokkal. Az árazási olló zárult valamelyest azáltal, hogy 2022-ben is bőven felülteljesítők a magyar és a környező országok tőzsdéi, de még érdemes lehet kitartani a felülsúlyozás mellett. Kockázat persze van, az orosz–ukrán konfliktus további éleződése mindent felülírhat. 

Az éveken át remeklő amerikai techszektor cégeit érdemes most mellőzni?

Sándor Dávid: A növekedési részvényeknek továbbra is indokolt a helye a hosszú távú portfóliókban, egyelőre azonban alulsúlyozott módon, ahogy azt már tavaly óta javasoljuk. Rövidebb távra tekintve a value szegmensekben erősebb profitnövekedési dinamika tapasztalható,  azzal a nem mellékes kiegészítéssel, hogy az extra eredményekből előszeretettel juttatnak vissza a részvényesek felé osztalékfizetésen vagy sajátrészvény-vásárláson keresztül. Egyes növekedési részvények árazása változatlanul magas, a piaci árazások alapján a Fedtől ez évre várható 5–7 kamatemelés pedig tovább rontja a képet. Egyelőre óvatosság javasolt a szegmensben, az év közepétől viszont az erős fundamentumokkal rendelkező, növekedési papírok már akár érdekesek is lehetnek, hiszen azt se feledjük, hogy ezek között bőven akadnak már olyan vállalatok, melyek a csúcsról 50 százalék körüli vagy akár afeletti árfolyamesést is elszenvedtek. 

Mennyiben tér el a tanácsadói munka a gazdasági, tőkepiaci folyamatokat követő és a kevésbé érdeklődő ügyfelek felé?

Bozsogi Tamás: Az egyik út a diszkrecionális vagyonkezelés egy általunk összeállított, folyamatosan felülvizsgált portfólióval, amelynek eszközeit mi kezeljük. A másik esetben az ügyfél tőlünk szakmai hátteret, tanácsokat vár, de a befektetési döntését ő hozza meg. 

Ujhelyi Levente: A diszkrecionális portfóliómendzsmenten belül alapvetően két vagyonkezelési stratégiát biztosítunk az ügyfeleink számára. Az egyik irány a benchmarkkövetés a főbb eszközosztályok alul- és felülsúlyozásával (részvény, kötvény, alternatív), a másik egy kockázatosabb befektetési szemléletet követ, itt az abszolút hozam elérése a cél, a működés leginkább a hedge fundokéra hasonlít. 

Milyen gyakran fogalmaznak meg egyedi kereskedési ötleteket?

Sándor Dávid: Egyre gyakrabban, általában egyedi részvényekben látunk jó beszállókat, de előfordulhat, hogy nyersanyag- vagy devizapiaci pozíció felvételére fogalmazunk meg ajánlást. A lényeg, hogy a kereskedési ötlet illeszkedjen a negyedéves befektetési stratégiánkban megfogalmazott nagy képhez, és a fundamentumok mellett a technikai kép is támogató legyen, utóbbi legalább ennyire fontos az időzítés szempontjából. Attól sem ijedünk meg, ha az ajánlásunk szembemegy a mainstreammel: javában tartott az ESG-mánia, amikor tavaly a második negyedévben az energiaszektor felülsúlyozását javasoltuk. Számos intézményi befektető kerülte vagy alulsúlyozta az ágazatot, de az olajár emelkedése által megtámogatott erős készpénztermelő képesség, valamint a magas készpénztermelési hozamok és az osztalékfizető hajlandóság miatt vonzónak tűntek az energiacégek. Azóta a fejlett piaci energiaszektor 38 százalékkal emelkedett a piac egészének 7 százalékos hozamával szemben.   

Ujhelyi Levente: Az általunk megfogalmazott javaslatokat egyre több ügyfél aktívan használja. Az elmúlt egy évben azt tapasztaltuk, hogy az ügyfeleink kockázatvállalási hajlandósága egyértelműen nőtt, szívesen kereskednek taktikai eszközökkel (rövid távú részvénypozíciókkal, tőkeáttételes ügyletekkel, devizapárokkal, CFD-kkel), hiszen a magas inflációs környezetben egyre nehezebb reálhozamot elérni. 

2020 tavasza óta számos hír szólt a lakosság későbbre vagy teljesen elhalasztott fogyasztásáról. Az el nem költött pénz egy része megérkezett a privát banki szegmensbe?

Ujhelyi Levente: Egyelőre nem látunk akkora változást, mint 2008-ban, az akkori válság eredményeképp sokkal tudatosabbá vált a lakosság a tartalékképzés terén. Ez a tendencia folytatódik most is, tehát nem csupán a pandémia miatt, de láthatóan nő az emberek pénzügyi vagyona. Az OTP privát banki ügyfeleire is igaz ez, természetesen. Azt látjuk ezzel párhuzamosan, hogy a vagyonos emberek között az átlagéletkor látványosan csökken, egyre szembetűnőbb a generációváltás hatása. Olyannyira, hogy a digitalizációra nyitott ügyfeleink részére Direkt Private Banking szolgáltatást fejlesztettünk videó- vagy chattanácsadással. Egyébként összességében a piacokról elmondható, hogy nehezen prognosztizálható még a közeljövő is. Az elmúlt 10 évben minden évben ezt mondtuk, mert nem találkoztunk még ilyen befektetési környezettel, ezért a tanácsadás szerepe az általánoson túl nagyon felértékelődött. 

Sándor Dávid: Ha visszaemlékszünk 2021-re és az amerikai tőzsdék alakulására, alig láttunk 5-6 százaléknál nagyobb visszaesést, illetve korrekciót, láthatóan minden esést megvettek a befektetők. Ilyen környezetben az aktív stratégiáknak nehéz volt felülmúlni a passzívan kezelt alapok teljesítményét. Az idei év nagyon más lesz, sőt, az évkezdet igazolta, hogy már most is az, változik a globális monetáris környezet, elindult a likviditás visszaépítése, nagyobb volatilitás jellemzi a pénz- és tőkepiacokat, ebben a helyzetben óhatatlanul felértékelődik az aktív befektetési stratégia és a portfóliókezelés.   

Ha ez így van, akkor minden bizonnyal a legjobban képzett tanácsadókra van szükség. Hogyan látják, jellemző a fluktuáció, milyenek a képzési és fejlődési lehetőségek?

Ujhelyi Levente: Szerintem a jó tanácsadó nagyon összetett ember: például jó pszichológusnak kell lennie, hiszen fontos az empátia és a jó kommunikációs képesség, ám tevékenységének alapját mégis a pozíció szintjének megfelelő piacképes szaktudásnak kell képeznie, emellett motiváltnak kell lennie. Azért, hogy ezt fenntartsuk és biztosítsuk, az OTP Bank magas színvonalú szakmai struktúrát és karrierutat alakított ki néhány éve, amelynek része az OTP Privát Banki Akadémia is. Az itt rendelkezésre álló képzési programot több okból is különlegesnek tartom: egyrészt személyre szabott, hiszen elemei igazodnak a karrierúthoz. Másrészt a komplexitás abban is megmutatkozik, hogy belsős, valamint független hazai és nemzetközi intézetek képzéseit is tartalmazza.