Egyenesbe jött a Nike, felpörgött a forgalom

A Nike nem adott világos előrejelzést az orosz–ukrán háború és a pandémia újabb ázsiai támadásának várható kockázatára, így a piac csak a ragyogó adatokat felmutató gyorsjelentésre tudott hagyatkozni, amikor beárazta a világ legnagyobb sportszergyártójának teljesítményét. A Refinitiv elemzői konszenzusát rendre meghaladó számadatok hat százalékkal, 138 dollárra verték fel az árfolyamot a hétfői piaczárást követő órákban, onnan egy százalékot ereszkedve stabilizálódott a kurzus. 

A jó hangulatot megalapozta a Nike azzal a bejelentésével, hogy sikerült túllépniük a gyártási problémáikon, így lassan normalizálódik a kínálatuk, és képesek lesznek kihasználni a sportcipők és ruházati cikkek iránt világszerte növekvő keresletet. Az utóbbi hat hónapban a Nike sportcipőinek felét gyártó vietnámi üzemeik működését már nem kellett leállítani a koronavírus támadása miatt, mint múlt ősszel, akkor a karácsonyi szezonnak tett keresztbe az emiatt beszűkülő kínálat.

Volt olyan, hogy a Kínába szánt szállítmányokat is Amerikába „térítették el”, egyrészt a hazai piac prioritása és magasabb haszonkulcsa, másrészt a termékeikkel szemben amúgy is élő kínai bojkott miatt. Matthew Friend, a vállalat pénzügyi igazgatója szerint a hiánygazdálkodás már a múlté, valamennyi üzemük a 2019-ben megszokott tempóban dolgozik. 

Kétszázaléknyit mondjuk engedhetnének a sebességen, mivel a Nike az Adidashoz hasonlóan a háborúra hivatkozva felfüggesztette oroszországi üzleti tevékenységét, ami éves szinten épp ekkora kiesést jelent bevételi oldalon. Az árunak másutt keresnek helyet a Nike marketingesei. A gyártás rendben folyik, azonban a logisztika még nem zárkózott fel hozzá, így a szállításokban továbbra is előfordulnak csúszások, a cégvezetés ennek a kiküszöbölésén is dolgozik. Eközben a készletek szépen töltődnek, szintjük 15 százalékos bővüléssel elérte a 7,7 milliárd dollárt.

A Nike üzleti évének február végével zárult harmadik negyedévében öt százalékkal, 10,87 milliárd dollárra növelte bevételeit, miközben az elemzők 10,59 milliárdot vártak. Az egy részvényre eső korrigált eredmény (EPS) 90-ről 87 centre csökkent ugyan, de így is tizenhattal meghaladta a konszenzust. Az adózott nyereség soron viszont négyszázalékos csökkenést és 1,4 milliárd dollárt mutattak ki. Az üzemi marzs egy százalékponttal, 46,6 százalékra javult. Visszaesést, igaz, csak egyszázalékosat, a Converse márkánál mértek, a kosárlabdacipők értékesítéséből így is 567 millió dollár folyt be.

Az ujgurok kényszermunkájával előállított gyapot felhasználásától eltekintő Nike ellen tavaly kínai influenszerek országos bojkottot hirdettek – ahogy más nyugati ruházati és sportszergyártók ellen is –, ennek hatásai nem futottak még ki, amit jelez az éves szinten nyolc százalékkal, 2,16 milliárd dollárra visszaesett kereslet a Kína–Hongkong–Tajvan háromszögben. Ezzel szemben Észak-Amerikában 9 százalékos forgalombővülést értek el (3,88 milliárd dollár), amelyhez az iskolai sportélet visszatérése, a pandémia idején elhalasztott vásárlások bepótlása mellett a jelentős áremelések is hozzájárultak. 

John Donahoe, a Nike elnök-vezérigazgatója a gyorsjelentéshez csatolt nyilatkozatában az erős negyedéves számok elérésében méltatta a cég új stratégiáját, amely a vásárlókkal való minél közvetlenebb kapcsolattartást helyezi a fókuszba. Hozzátette, hogy a termékfejlesztésben is sikerült előrelépniük, és kihasználták a digitális téren mutatkozó versenyelőnyüket is.