Feltételes jóváhagyást kapott a helyi hatóságoktól az amerikai Tesla Berlin mellett épült első európai gigagyára, amelyben így heteken belül elindulhat az autók és az akkumulátorok előállítása.
Az üzem kapacitása évi 500 ezer jármű, s a tervek szerint már tavaly nyáron el kellett volna indulnia, de a helyi környezetvédők és több más civil szervezet kampánya hátráltatta a folyamatot. A gyár Brandenburg tartományban, Grünheide városka közelében, egy 300 hektáros területen épült meg. Az építkezés 2020 tavaszán kezdődött el – azóta vannak kételyek, hogy egy ekkora beruházást lehet-e ilyen gyorsan megvalósítani a környezetvédelmi és a biztonsági előírások betartása mellett.
Az üzemben 3000 ember dolgozik majd.
Elon Musk, a Tesla egyik alapítója 2019 novemberében, a gyárépítés bejelentésekor még a német mérnökök kiválóságáról beszélt, később azonban, tapasztalva a bürokrácia útvesztőit, valamint azt, hogy a környezetvédelmi szervezetek milyen hatékonyan akadályozzák a beruházást, inkább a keserű hangvétel lett jellemző a megnyilatkozásaira. Egy környezetvédelmi csoport például egészen a bíróságig elment azzal a váddal, hogy túlságosan sok vizet használ a gyár. „Nekem úgy tűnik, hogy itt mindenhol van víz – vagy az önök számára ez sivatag?” – reagált Musk. Őt azzal vádolják, hogy évek óta próbálja megakadályozni a Tesla-alkalmazottak szakszervezetekbe tömörülését. A brandenburgi üzem munkavállalói azonban munkástanácsot választottak, s német szokás szerint helyet követelnek maguknak a vállalat felügyelőbizottságában.
Ha egyszer végre beindul, a gyár a felhasznált elemek 80 százalékát európai beszállítóktól szerzi majd be – legalábbis a tervek szerint. Elemzők azonban úgy vélik, hogy ugyanúgy bele fog szaladni ellátási problémákba – hiány félvezetőkből, valamint a többnyire Ukrajnában gyártott elektromos kábelekből és vezetékekből –, mint legnagyobb európai versenytársa, a Volkswagen. Az amerikai céget olyan súlyosan érinti az alapanyagok hiánya, illetve drágulása, hogy amerikai üzemeiben átálltak egy korábbi technológiai szintet képviselő akkumulátor használatára.
A lítium-vas-foszfát alapú áramforrást többnyire golfautóknál, valamint a háztartásokban, áramszünetek esetén használják. A globális autógyártásban a részaránya csupán 10 százalék. Ezeknek az aksiknak kisebb a tárolókapacitásuk, mint korszerűbb, nikkel-kobalt-mangán alapú társaiknak, így Kínán kívül gyakorlatilag nem is nagyon alkalmazzák őket az autógyárak.
Van viszont egy nagy előnyük: körülbelül 30 százalékkal olcsóbbak, mint a modernebb akkuk.
Az LG Energy Solution, amely a Tesla, a Porsche és a BMW villanyautóinak szállít akkumulátorokat, jelezte: az idén várhatóan 10 százalékkal drágít, miután tavaly a nikkel ára az ötszörösére emelkedett.
A teljes cikk megtalálható a Figyelő hetilap oldalán.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.