Legális adóoptimalizálás a BÉT-en

A napokban bírságolt meg a Magyar Nemzeti Bank mint felügyeleti hatóság 45 millió forintra egy rendszeresen saját magával ügyleteket kötő magánszemélyt. A határozat indokolása szerint önmagában a jelentős értékű ügyletek alkalmasak a befektetők megtévesztésére, azaz piaci manipulációt valósítanak meg. 

Az MNB nem is tért ki arra a körülményre, hogy 

a megbírságolt befektető által önmagának adott ár vajon mennyire tért el a piacon korábban kialakult árszinttől. 

Igaz, a közlemény szerint a kereskedés során egy-egy napon az érintett részvények vonatkozásában a vizsgált napi összes tőzsdei tranzakciókban szereplő részvénymennyiség esetenként több mint 30-40 százalékát a szankcionált magánszemély tranzakcióiban szereplő részvények mennyisége tette ki. Bizonyos napokon pedig a tranzakciókban szereplő részvények volumene azonos volt a napi összes kötésben szereplő részvénymennyiséggel. A jogsértő ügyletek értéke összesen milliárdos nagyságrendű volt.

Így aztán a Nemzeti Bank nem fogadta el releváns védekezésként a magánszemély álláspontját sem, amelyben arra hivatkozott, hogy nem piaci manipulációra, csupán adóoptimalizálásra irányult a szándéka.

A hatóság egyébként nem tekinti ördögtől valónak az adóoptimalizálást, sőt olyannyira nem, hogy még annak két legális formáját is megemlítette a határozatban.

Az egyik a tőzsdén kívüli ügyletek lehetősége, ami nem igényel sok kommentárt, hiszen az otc-piacok nem minősülnek szabályozott értékpapír-piacnak, így ott a befektetők szabadon kereskedhetnek, ám természetesen a tőzsdei ügyletkötések biztonságát is nélkülözniük kell. Van azonban még egy adóoptimalizációs metódus, amiről nem sokan tudnak, ez pedig a fix ügyletek köre.

A fix vagy fix -áras ügyletek elsősorban az intézményi befektetők között használatosak, ilyenkor az ügyfél megbízása alapján egy általa meghatározott partnernek kell megküldeni az eladási vagy vételi ajánlatot az ugyancsak a megbízó által megadott árral, a megkeresett fél pedig az ajánlatot vagy elfogadja, vagy sem. A lényeg azonban az, hogy – amint azt az említett határozat indokolásában az MNB is kiemelte - az ilyen kötések a tőzsdei forgalomról készülő statisztikába nem kerülnek be, így nem alkalmasak a piac befolyásolására.

Az intézmény leírását természetesen a BÉT Általános Üzletszabályzata is tartalmazza, amely azt is megengedi, hogy a mögöttes ügyfél megbízásának végrehajtása esetén akár ugyanaz a tőzsdetag és üzletkötő is állhat a vevői és az eladói oldalon is.