Már érződik a gabonahiány a piacokon

A gabonafélék kínálatának csökkenésével kapcsolatos várakozások, amelyeket eddig a búza és a kukorica árának növekedése tükrözött, kezdenek realitássá válni. Ukrajna tavaszi vetésterülete a 2021-es szinthez képest az idén több mint a felével, mintegy 7 millió hektárra csökkenhet – közölte Roman Lescsenko mezőgazdasági miniszter. A tárca várakozása korábban, az orosz invázió előtt, 15 millió hektár volt. Ukrajna a világ egyik legfontosabb mezőgazdasági termelője és exportőre, a háború pedig jelentősen csökkentheti a 2022-es termést és az exportot a következő, 2022–23-as szezonban is.

Ukrajna a világ kukoricaexportjának 16, a világ búzakivitelének 12 százalékát adja, a legnagyobb búzaszállító Oroszország pedig a 17 százalékát.

Ukrajnának a 2021-es kukoricatermés nagy részét még el kell szállítania, Oroszországnak pedig a 2022-es búzatermés 30 százalékát el kell vetnie. Az e két országból érkező szállítások leállása hozzájárult a globális élelmiszer-infláció felpörgéséhez. A Világbank a múlt héten közölte, hogy számos fejlődő országnak a Közel-Keleten és Afrikában rövid távon búzakészlethiánnyal kell szembenéznie, mivel nagymértékben függnek az ukrán exporttól. Egyiptom például a világ legnagyobb búzaimportőre, gabonájának mintegy 60 százalékát a tengerentúlról szerzi be, importjának 80 százalékát tavaly Oroszország és Ukrajna adta. Az ország kilónként 11,5 egyiptomi font áron már fixálta a kenyér árát (1 dollár 18,37 egyiptomi font).

Az ukrán búza több mint 95 százalékát télire vetik, és a búza nagy része jó állapotban van, de a gazdák a műtrágyák és a gáz magas ára, valamint a száraz időjárás miatt az eredetileg vártnál lényegesen kevesebb hektáron vetettek. Az országban 2021–22-ben 42 millió tonnás rekordmennyiségű kukoricát takarítottak be, és bár tavaly év végén még azért aggódtak, hogy a magas input költségek miatt 2022–23-ban meg tudják-e ismételni a rekordot, most a konfliktus miatt megkérdőjeleződhet a vetés.

A 2022–23-as ukrajnai gabonakínálat kiapadása észrevehető lenne az országon belül is, mivel a gabona nagy része exportra megy, és kevés kerül raktárba. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) adatai szerint Ukrajna készlete 2021–22-ben a kukorica esetében körülbelül 3,5, a búza esetében pedig 6,2 százalék. Összehasonlításul: az Egyesült Államokban a búzánál ugyanez az érték 33 – amely egyébként nyolcéves mélypont –, a kukoricánál pedig 10 százalék, amely meghaladja a tavalyi szintet, de elmarad az ötéves átlagtól, amely csaknem 14 százalék.

Oroszország őszibúza-termése a teljes termelés mintegy 70 százalékát teszi ki, ami azt jelenti, hogy 30 százalékát még nem vetették el, és nem világos, hogy a közelmúlt gazdasági problémái befolyásolják-e a termelők képességét, hogy a termesztéshez szükséges anyagokat vagy finanszírozást biztosítsák. Az orosz tavaszi búzát a szibériai, uráli és volgai körzetekben vetik, a munka májusban a legintenzívebb, és júniusig tart. A tavaszi búza terméshozama átlagosan jóval alacsonyabb, mint az őszié, és változékonyabb lehet.

Oroszország minden évben csak a búzatermés felét szállítja el, a szezon végén jóval több marad belőle, mint Ukrajnában.

Az USDA adatai szerint Oroszország 2021–22-es felhasználható készletei 14 százalékot tesznek ki, ami közel van a tipikus szintekhez.

Az ENSZ Élelmezési Ügynökségének legutóbbi beszámolója szerint az élelmiszerek világpiaci ára februárban rekordmagasra emelkedett. Az árak átlagosan 20,7 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakával összevetve. Az ügynökség azt is megállapította, hogy a termésviszonyokkal és az exportlehetőségekkel kapcsolatos aggodalmak csak részben magyarázzák a globális élelmiszerárak emelkedését. Az élelmiszerár-infláció sokkal nagyobb lökést kap az élelmiszer-termelésen kívülről, különösen az energia-, műtrágya- és takarmányágazatból. Mindezek a tényezők általában az élelmiszer-termelők haszonkulcsát szorítják le, ami visszatartja őket a beruházásoktól és a termelés bővítésétől.

Egyes piaci búzaár-előrejelzések szerint a chicagói árutőzsdén (CBOT) a búza határidős jegyzése a 2021–2022-es idényben 20-30 százalékkal nőhet, ha az orosz–ukrán háború hosszúra nyúlik. Az egyik markáns aggodalom az, hogy Ukrajna fő fekete-tengeri kikötőjének, az odesszainak a bezárása megnehezíti az exportot. Spekulációik szerint ez akár ahhoz is vezethet, hogy az Egyesült Államok betiltja az orosz búza dollárban történő kereskedelmét. Mivel Ukrajna exportja korábban a 2021–22-es gazdasági évre vonatkozóan ígéretesnek látszott, a kínálat szűkössége rövid távon is növelheti az árakat.

Hosszabb előrejelzéseket a háborús helyzet miatt nehéz találni. A Wallet Investor (egy algoritmusalapú előre jelző szolgáltatás) a szerdai zárás (vékánként 10,93 dollár) után az jósolja, hogy a búza ára (miután március 7-én 12,96 dolláros vékánkénti árfolyamcsúcsot ért el) 12 hónapos távon 11,69 dollárra emelkedhet, ötéves távon pedig 16,03-ra.