Kína ipari központjainak újabb energiaválsággal kell szembenézniük az idei évben. Nem csak a hideg téli időjárás állítja erőpróba elé a megtépázott energiaszektort. A nyári hónapokban is áramkimaradásokra lehet majd számítani, amikor a lakosság csúcsra járatja a légkondicionáló berendezéseket. A kínai gazdaságot még mindig szénnel fűtik, a kontinensnyi ország a világ legnagyobb széntermelője és szénimportőre is egyben. Ráadásul, egyes régiókban a száraz időjárás a vízerőművek kapacitását is szűkítheti idén, épp a legforróbb évszakban.
Nyolc tengerparti tartományban várhatóan egyre nagyobb energiahiány lesz a következő hónapokban
– figyelmeztetett Li Xuegang, a Kínai Szénszállítási és elosztási Szövetség alelnöke. A Thermal Coal Today szerint a kuangtungi tartományi hatóság már a központi kormányzathoz fordult, hogy biztosítsák a térség folyamatos szénellátását.
Kína szénimportja az idei első negyedévben 24 százalékkal, 52 millió tonnára zsugorodott, év per év alapon. Ennek oka, hogy a hatósági árszabályozás szűkíti az árréseket és fékezi a tengerentúli importot.
A déli tengerparti régiók ugyan vásárolhatnának szenet az északi és nyugati tartományok bányáiból is, éppen ezt ösztönzöné a hatósági árszabályozás, de a koronavírus-járvány újraéledése miatt bevezetett szigorú karantén intézkedések szétszakították a belső ellátási láncokat.
A tengerparti tartományok szénkészletei márciusban közel 20 százalékkal csökkentek a tavaly év végi szinthez képest. A Kínai Nemzeti Szénszövetség múlt hónapban közzétett éves jelentésében is az szerepel, hogy Kínának idén időszakos szénhiánnyal kell számolnia több régióban, annak ellenére is, hogy a bányák növelték a termelést.
Az országos széntermelés az első két hónapban 11 százalékkal emelkedett az előző évi azonos időszakhoz képest, s elérte a napi 11,6 millió tonnát. Márciusban kissé tovább emelkedhetett, de még így is elmarad a november és december folyamán mért 12 millió tonnát meghaladó napi átlagtól. Ágazati szakértők szerint a kínai szénbányászat a kapacitáshatárait feszegeti. Peking arra törekszik, hogy hazai termeléssel váltsa ki a szénimportot, ami legalább évi 300 tonnás kapacitásbővítést igényelne, ám erre kevés az esély. Egyelőre a termelés növelésének ütemtervét sem hozták nyilvánosságra. Ráadásul, a választási évre tekintettel, nem valószínű, hogy a termelésbővítés érdekében enyhítenék a szigorú biztonsági szabályokat. Arra azonban számítani lehet, hogy Hszi Csin-ping elnök ismét megnyirbálja a kínai zöld programot.
Emlékezetes, hogy tavaly ősszel még Kína örvendetes „zöldülése” volt a téma, s mindenki arra fogadott, hogy legalább a pekingi téli olimpia februári megnyitójáig kitart a „kék ég” kampány. Ám már a február 1-jétől kezdődő holdújévi ünnep is aláhúzta, hogy a világ műhelyét még mindig szénnel fűtik. Peking kiadta az utasítást a szénbányászoknak, hogy az egyhetes leállás idején is tartsák fenn a normál széntermelést. Annak ellenére is szükséges volt a rendkívüli intézkedés, hogy tavaly év végén rekordszintre emelkedtek a szénkészletek.
Tavaly ugyanis bő 10 százalékkal bővült a kínai gazdaság áramigénye, s idén is gyors a növekedés.
Bár a kulcsfontosságú erőművek általában 21 napi készlettel rendelkeznek, egy holdújévi leállás ennek egyharmadát már a tél derekán felemésztette volna. A hatalmas szénigény persze szerkezeti gondokat jelez, s az elavult szénerőművek magas arányát mutatja. Ám a mostani olajpiaci fejlemények mellett nem aktuális a szintén jelentős földgázfelhasználás arányának növelése.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.