Schultz a szakszervezetekkel hadakozik a Starbucksnál

Felpörgeti a szakszervezeti mozgalom elleni harcot Howard Schultz vezérigazgató, miután visszatért a Starbuckshoz. Emlékezetes, hogy április elején, az első munkanapján leállította a többmilliárdos részvény- visszavásárlási programot, mondván, a tőzsde helyett a kávézókra kell fókuszálni a cégnek.

Az amerikai üzletek vezetőinek tartott online fórumon Howard Schultz elmondta, hogy kibővített alkalmazotti juttatási csomagot dolgoznak ki a baristák toborzása és megtartása érdekében. Ám az új juttatásokat a törvényi szabályozás alapján nem kaphatják meg azok az egyre növekvő számú üzletek, amelyek a szakszervezeti tagságra szavaztak.

 A szövetségi törvény külön megtárgyalt szerződéseket ír elő a szakszervezetek által képviselt munkavállalók fizetésére és juttatásaira, s a vállalat nem módosíthatja egyoldalúan a fizetésüket – hivatkozott Schultz a Starbucks jogtanácsosára.

A Starbucks 9000 amerikai vállalati üzletéből közel 200 nyújtott be petíciót a szakszervezeti választások kiírására tavaly óta.Az Országos Munkaügyi Kapcsolatok Tanácsa közölte, hogy nyolc Starbucks-telephely rendelkezik szakszervezeti tanúsítvánnyal. Januárban sztrájkoltak a New York-i alkalmazottak az embertelen munkakörülmények miatt. A vállalatnál negyven év kihagyás után tavaly decemberben alakult újra szakszervezet, ami történelmi áttörés, hiszen utoljára a nyolcvanas években működött munkavállalói érdekképviselet a Starbucksnál.

Schultz terve egy közismert szakszervezet-hárító technika, mert olyan juttatásokról tárgyal, amelyek nem terjednek ki automatikusan a szakszervezeti dolgozókra – mondta a Wall Street Journalnak Cathy Creighton, a Cornell Egyetem Buffalo Co-Lab igazgatója, hozzátéve: a törvény nem tiltja, hogy a munkáltató megkérdezze a szakszervezeti dolgozókat, szeretnének-e további juttatásokat.

A Starbucks Workers United szakszervezetéhez kötődő baristák is gyorsítottak. Két Boston környéki üzlet hétfőn megszavazta a szakszervezetbe tömörülést. Szerdán pedig egy Eugene-i üzlet csatlakozott.

A pandémia után kifeszülő amerikai munkaerőpiac a szakszervezeti mozgalom reneszánszát hozta. A dolgozók magasabb béreket és vonzóbb juttatásokat követelnek, felmondási hullám söpört végig a munkaerőpiacon, újra éledeznek a szakszervezetek, s egyre gyakoribbak a sztrájkok.

A szakszervezeti akciókra válaszul a munkaadók is tömörülnek és lobbiznak. Millió dolláros reklámkampányt indított a szakszervezetek ellen az Uber, a Lyft, a DoorDash és a Grubhub lobbiszervezete, amely a munkaügyi törvények szigorítása ellen küzd Washingtonban. A részvénypiaci rotáció miatt megroggyant cégeket költségoldalról veszélyeztetik az új törvények.