Apokalipszist jósol a brit jegybankelnök

Hétfői parlamenti meghallgatásán nem tudott semmi biztatót mondani Andrew Bailey brit jegybankelnök, aki szerint az energia- és élelmiszerárak növekedésével szemben nincsenek eszközei – írja a The Telegraph.

Az infláció 30 éve nem látott szintekre emelkedett a szigetországban, és a két számjegyű drágulási ütem veszélye is fennáll az idei évre vonatkozóan. Bailey szerint különösen az jelent nagy problémát, hogy Ukrajna nem képes meglévő élelmiszerkészleteinek exportjára az ország kikötőit érintő orosz blokád miatt.

A jegybankelnök elmondta, beszélt az ukrán pénzügyminiszterrel, aki elmondta, hogy hazája rendelkezik a szükséges készletekkel, ám azok kivitelére nincsen mód. Bailey szerint ez nem csupán a brit gazdaság, de a fejlődő világ számára is komoly fejtörést okoz.

Semmiképp sem vagyok katonai stratéga, de bármi, ami segít Ukrajnának az élelmiszer kivitelében, óriási segítség volna

– fogalmazott a jegybankár, akit a konzervatív kormány irányából számos kritika ért, mondván, hamarabb kellett volna lépnie a drágulás megfékezése érdekében.

Számos szakértő szerint a jegybanknak korábban kellett volna kamatot emelnie, 

és a kritikák szerint az elmúlt évtized mennyiségi lazításából is hamarabb kellett volna lefaragnia.

A bankár által lefestett borús kép további nyomást helyezhet a kormányra, hogy változtasson a költségvetésen, miután a pénzügyminiszter, Rishi Sunak a megélhetési költségek terén jelentkező válsághelyzettel párhuzamosan döntött adóemelések mellett. Az élelmiszerárak már most is jelentősen nőttek, a búza ára az Ukrajnával szembeni orosz inváziót megelőző időszakhoz képest csaknem 50 százalékot drágult.

Bailey kérdésre válaszolva azt is elismerte, hogy tehetetlen a száguldó árakkal szemben. Mint mondta, rendkívül kellemetlen 10 százalékos drágulást jósolni, miközben annak 80 százalékára nem tud hatást gyakorolni.

A hagyományos monetáris politikai eszköztár értelmében a központi bank kamatemeléssel küzd az infláció ellen, ami a – hitelből finanszírozott – kereslet csökkentésével lassítja a gazdaságot és az árak emelkedését. Azonban 

a drágulás jelentős része világpiaci folyamatok eredménye, melyekre ez a lépés csak minimális hatást gyakorol rövid távon.

Ezért a Bank of England mindössze 10 bázisponttal, 1 százalékosra emelte az alapkamatot decemberben, remélve, hogy az energiaársokk elmúltával az infláció visszasüllyed a célzott 2 százalékos szintre.

A brit inflációra leginkább a gáz- és benzinárak gyakoroltak nagy hatást, ami az orosz fosszilis üzemanyagok ellátásától függően tovább romolhat. Az inflációs sokkok következményeként a jegybankot miniszterek is kritizálták, megkérdőjelezve annak függetlenségét is. Bailey szerint azonban a jegybanki függetlenség pont a jelenlegi helyzetben különösen fontos, amikor a monetáris politikai keretrendszer az elmúlt 25 év legnagyobb kihívásával néz szembe.

A jegybankelnök azt is sugallta, hogy hajlandó a kamatokat olyan szintig emelni, ami akár recesszióhoz is vezethet.

Vissza kell hoznunk a[z inflációt] a célhoz. Ez világos

– mondta. Ugyanakkor azt is hozzátette, nem számít arra, hogy a magasabb kamatok összeomlást hoznak a lakásárak területén, mondván, a drágulás ugyan lelassulhat, de az ingatlanok strukturális hiánya megakadályozza a visszaesést.

Bailey helyettese, David Ramsden pedig arról beszélt, hogy 

nehéz a brexit hatására előálló munkaerőhiány hatását értékelni a jelen helyzetben, 

hiszen az Európai Unió és az Egyesült Államok is hasonló drágulást tapasztalt. Bailey azonban hozzátette, szerinte az unióból történt kilépés negatívan hat a kereskedelemre.

A megélhetési válság súlyosságát jelzi az országban, hogy még a Brit Ipari Konföderáció is a legszegényebb háztartások számára kért segítséget a pénzügyminisztertől, ami rendkívül ritka egy üzleti szervezet részéről. Azért természetesen a vállalatok számára elérhető olcsó hiteleket sem hagyták ki követeléseik köréből.