Az európai bankok már recesszióra készülnek, szorosra húzták a pénzeszsákok száját

Egyre drágább Európában a vállalatfelvásárlások (M&A) finanszírozása, mert a közreműködő bankházak és alapok attól tartanak, hogy a régió gazdaságai recesszióba süllyednek és befektetésük nem térül meg. Igaz, az óvatosság az idén bejelentett, több mint 390 milliárd dollár értékű M&A üzlet volumenén nem látszik meg, különösen az előző év azonos időszakában mért 365 milliárd dollárnyi ügyletet figyelembe véve. A pandémia előtti, 2019-es év ugyanezen időszakában mindössze 199 milliárd dollár volt az egyesülések, felvásárlások volumene a Refinitiv adatai szerint. Ám azt is észre kell venni, hogy a globális vállalati adóssághozamok idén átlagosan közel 200 bázisponttal emelkedtek. Azon belül az euróban denominált magas hozamú kötvények aránya megduplázódott, s immár 5,5 százalékot tesz ki az ICE BofA index alapján.

Komoly üzletek akadnak el a felvásárláshoz szükséges adósságértékesítés késése miatt. Tavaly nagy feltűnést keltett Nagy-Britanniában a Morrisons áruházlánc 7 milliárd fontos felvásárlása. Hiába állapodott meg az amerikai vevő, a CD&R kivásárlási alap, olyan jelentős bankházakkal, mint a Goldman Sachs, a BNP Paribas és a Bank of America, hogy teljes mértékben finanszírozzák az üzletet, az adósságból nagyjából 3 milliárd font szindikálása már féléve késik. Annak ellenére is, hogy egymilliárd font értékben 10 százalékos bónuszt adtak a bankok a magánhitelezőknek. Az M&A finanszírozási csomagokat általában hónapokkal előre aláírják, de a „rugalmas” rendelkezések sem ördögtől valók. Miközben a befektetési bankok garantálják a hozamot a leendő vásárlóknak, előfordulhat, hogy a piac túl gyorsan mozog, ezért a végső árképzés bizonyos fokig módosítható. 

Persze, előfordulhat, hogy még a rugalmas eszközök bevetése sem fedezi a kamatlábak emelkedését, ilyenkor a szindikátusba tömörült bankok veszteséget finanszíroznak. 
Egyszerre sok tényező hat a piacon, a befektetők óvatosak, még kedvezményekkel sem könnyű megtalálni azokat a hitelezőket, akik hajlandók vállalati adósságokat finanszírozni a mostani gyorsan változó környezetben, különösen Európában – vélekedett Anthony Diamandakis, a Citi eszközkezelő franchise globális társvezetője. A Refinitiv adatai szerint Európában egy év alatt 75 százalékkal esett vissza a magas hozamú kötvénykibocsátás. Az M&A finanszírozás során előtérbe került a tőkeáttételes hitelpiac, mert jobban teljesít, mint a bóvli kötvények, a változó kamatlábak ugyanis védelmet nyújtanak a befektetőknek az emelkedő kamatkörnyezetben. Ugyanakkor a hitelértékesítés lelassult, mert az üzletkötők szerint a bankok szelektálnak a finanszírozásra váró tranzakciók között.

Néhány magánhitelező, mint az Ares, a Blackstone vagy  a KKR,  megpróbálják kitölteni a rést azzal, hogy magasabb kamatlábakat számítanak fel, így biztosítva készpénzt a leendő vásárlóknak, hogy megmentsék az ügyleteiket. Ez a tendencia felerősödött az ukrajnai háború kezdete óta. Európában pedig előtérbe kerültek az úgynevezett hibrid ügyletek, melyek részben állami, részben magánfinanszírozással jönnek létre. Ami a magántőke-alapoknak is vonzó konstrukció.