Keresztbe tett a háború a tőzsdére igyekvő cégeknek

Az elmúlt két évtized legerősebb bevételi eredményével indult idén januárban a globális IPO-szektor, ami március végére már visszaesést produkált. Az első három hónapban 321 ügylet valósult meg összesen 54,4 milliárd dollár értékben, ami 37 százalékos, illetve 51 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A negatív fordulatot több tényező is indokolja. Ezek közé tartoznak a geopolitikai feszültségek, a kiszámíthatatlan részvénypiaci mozgások vagy például a nyersanyag- és energiaárak emelkedésével kapcsolatos növekvő aggodalmak is. Ugyancsak hatással volt a kibocsátásokra az infláció, a kamatemelések, valamint a világjárvány kockázata

 – hangsúlyozta Paulovits Márton, az EY felvásárlásokkal és akvizíciókkal foglalkozó területének igazgatója.

Az IT és a nyersanyagipari szektor egyaránt 58 ügylettel vezető volt a tőzsdei bevezetések számában globálisan az első negyedévben. A tranzakciók értékét tekintve a technológiai kibocsátásokat (összesen 9,9 milliárd dollár) megelőzte az energetikai ipar, hol az IPO-k együttesen több mint 12 milliárd dollár bevételt eredményeztek.

Magyarországon tovább erősödött a részvénypiac

Magyarországon a nyilvános piac enyhe növekedést mutatott 2021-ben, a piaci kapitalizáció teljes értéke 10 286 milliárd forint (~31 milliárd dollár) volt. Az átlagos napi forgalom 13 milliárd forintot tett ki. Összesen 21 prémium, 18 standard és 7 Xtend, illetve T kategóriás tőzsdei részvénykibocsátó volt. 

Az év egyik meghatározó aktivitásának az AutoWallis nyilvános részvénykibocsátása számított, ahol a maximum 8 milliárd forintra tervezett jegyzés végösszegét 25 százalékkal 10 milliárd forintra emelték. A lakossági befektetések összértéke 2,5 milliárd forint, az intézményi befektetéseké 7,5 milliárd forint volt. A kibocsátó pénzügyi tanácsadójaként az EY működött közre.

„Tavaly látványos sikert értek el a kötvénykibocsátások és erősödést mutatott a részvénypiac is. Idén számos bizonytalansági tényezőt látunk a szektorokban, ami miatt a kibocsátásra készülő nemzetközi és hazai vállalatoknak alaposan meg kell fontolniuk, hogy döntésük miként hat ügyfeleikre, vásárlóikra és beszállítóira egyaránt” – tette hozzá Paulovits Márton.