Megdobták a magyarok vagyonát a plusz juttatások

Rekord mennyiségű, közel 77 545 milliárd forintnyi pénzügyi eszköz felett rendelkeztek az első negyedév végén a hazai háztartások, amely több mint ezer milliárdos – 1,4 százalékos – emelkedésnek felel meg 2021 decemberéhez képest 

– derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma közzétett, előzetes adataiból. Éves összehasonlításban pedig bő 6800 milliárd forinttal, vagyis több mint 9,6 százalékkal emelkedett a lakosság pénzügyi eszközeinek az állománya. A megtakarítások – illetve különböző befektetések, tulajdonosi részesedések – dinamikusnak mondható negyedéves és éves növekedésében ugyanakkor ezúttal jelentős szerep jutott az állami juttatásokból származó extra bevételeknek – így például a személyi jövedelemadó visszatérítésének, a tizenharmadik havi nyugdíjnak vagy a fegyverpénznek – is, hiszen csak az szja-visszatérítésből közel 600 milliárd forintnyi egyszeri jövedelmük származott a gyermekes családoknak.

Az első negyedéves állományi mozgásokból is jól látszik az egyszeri kifizetések hatása, illetve az, hogy az azokból származó jövedelem nagyobb részét még „pihentették” a háztartások.

Figyelemre méltó például, hogy a háztartásoknál lévő készpénz állománya egyetlen negyedév alatt hét százalékkal, 6915 milliárd forint közelébe emelkedett, de látványos az emelkedés a folyószámlabetéteknél is, ahol január eleje és március vége között 4 százalékkal hízott az egyenleg, éppen elmaradva a 10 900 milliárdos határtól.

Látszik ugyanakkor az is, hogy az első negyedévben bekövetkező, leginkább az orosz-ukrán konfliktus okozta tőzsdei lejtmenetet sok kisbefektető a tőzsdei részvényportfóliója gyarapítására kívánta használni: ezzel lehet magyarázható, hogy a tőzsdei részvények állománya a decemberi 1566,5 milliárdról március végére 1647,8 milliárd forintra ugrott a nagy árfolyamesések közepette is, ami közel hét százalékos negyedéves emelkedésnek felel meg.

A befektetési jegyek állománya viszont 3 százalékkal, 5434,3 milliárd forinttal csökkent az első negyedévben, amelyben meghatározó szerepe lehetett a kedvezőtlen tőkepiaci környezetnek is.

Ami a kötelezettségek oldalát illeti, azok összesített állománya negyedéves alapon 0,1 százalékkal csökkent, éves összehasonlításban pedig 12,4 százalékkal nőtt, így márciusban megközelítette a 13 422 milliárd forintot. Ennek eredőjeként a háztartások nettó pénzügyi vagyona – vagyis a pénzügyi eszközeik tartozásokkal csökkentett egyenlege – 64 122,9 milliárd forintot ért el az első negyedév végén, amely éves alapon 9,1, negyedéves összevetésben pedig 1,7 százalékos növekedést jelent.