Egyhavi mélypontra zuhantak az olajárak

A múlt pénteki vihar után ismét sötét felhők gyülekeznek az olajpiac felett, szerdán 5-5,5 százalékkal estek az irányadó Brent, illetve WTI jegyzésárak, ezzel egy hónappal ezelőtti szintekre érkeztek vissza az árfolyamok. A hektikus mozgások az olajtermelő cégek részvényeit is meggyötörték, az elmúlt öt kereskedési napon a Chevron részvények ára 8,7 százalékkal esett, az ExxonMobil-é pedig hat százalékkal, a harmadik legnagyobb amerikai olajtermelő, a ConocoPhilips pedig 13 százalékkal ér kevesebbet, mint egy hete. 

A piacon nő a félelem, hogy az Egyesült Államok gazdasága a kamatemelések és a növekvő infláció miatt recesszióba süllyed, emiatt enyhülhet az olajkereslet – vélik az Erste elemzői. A Bloomberg szerdai cikke pedig azt emelte ki, hogy Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta az olajpiacokon likviditási zavarok alakultak ki, ennek jele, hogy a határidős olajkontraktusok állománya 2016 óta nem látott alacsony szintre csökkent, emiatt pedig az azonnali piaci árak a szokásosnál volatilisabb árfolyammozgásokat produkálnak. Az amerikai WTI árfolyama szerdán január óta először süllyedt a száz napos mozgóátlag alá, így az egyébként is érzékeny piac technikai értelemben is nyomás alá kerülhet. 

Az amerikai olajcégek pedig a nagypolitika részéről kerültek nyomás alá, Joe Biden elnök a magas olajárak csökkentését célzó nyilatkozatára meglehetősen érzékenyen reagáltak a szektor szereplői, Mike Wirth, a Chevron vezérigazgatója kedden úgy nyilatkozott, az üzemanyagárak csökkentése aligha érhető el az olajvállalatok bírálatával. Valamit azonban muszáj lesz tennie az elnöki adminisztrációnak, miután csak az idén több mint 50 százalékkal drágult a benzin átlagára a tengerentúlon. A Bloomberg értesülése szerint 3 hónapra eltörölhetik a benzin 18,4 centes gallononkénti (1 gallon = 3,78 liter) adóját, de ez csupán 3-4 százalékkal csökkentené a kiskereskedelmi árat, sőt az elnöki javaslat bírálói szerint kétséges, hogy az intézkedés egyáltalán eredményez-e alacsonyabb árakat a kutaknál. Szerda délután Biden elnök mindenesetre felkérte a kongresszust, hogy ideiglenesen függesszék fel a szövetségi adót. 

Az átlagos benzinár 5 dollár körül mozog gallononként, de például Kaliforniában 6,38 dolláros az átlagár. A Fehér Ház illetékesei csütörtökön hét meghatározó olajtársaság vezetőjével megvitatják, miként lehetne növelni a termelési kapacitásokat és valamelyest mégiscsak csökkenteni az üzemanyagárakat. 

A Brent jegyzések csökkenésével párhuzamosan az Ural jegyzésára is lefelé tart, a különbözet jelenleg 35 dolláron stabilizálódott, amelyből elsősorban Kína profitál. A két ország közötti ESPO vezeték teljes kapacitással működött az elmúlt hetekben, májusban pedig az ázsiai ország 17 dollárral olcsóbban vette az orosz nyersanyagot, mint arab forrásból származó olajat. A Kpler adatai szerint Kína már 20 százalékban orosz olajjal elégíti ki a szükségleteit. 

Közben az arab térség olajtermelői is igyekeznek újrapozicionálni magukat, az iraki SOMO Oilnál például elmondták, hogy számos pozitív választ kaptak európai olajkereskedőktől a jelenleg érvényben lévő, napi 600 ezer hordós szerződött exportmennyiségük növelésére. Úgy látják, óriási a kereslet szinte bármilyen nyersolajra a tengeri úton történő orosz olajszállítások EU-s tilalma miatt, pedig a közepesen savanyú iraki olajfajták nem igazán felelnek meg az európai finomítók minőségi elvárásainak. A SOMO Oil mégis biztosra veszi, hogy a jelenleginél nagyobb mennyiségben szállíthat a kontinensre, ahol az arabok szerint napi egymillió hordós hiánnyal lehet kalkulálni. Irak az OPEC második számú termelője, exportjának 15 százaléka a kontinensre érkezett tavaly.